Ahány ház, annyiféle szokás – ez az evésre is igaz, hiszen ahány kultúra, annyiféle étkezési szokás létezik. Ami nálunk illetlenség, az máshol a tisztelet jele, és igaz ez fordítva is.
Van olyan hely a világban, ahol a böfögés szinte elvárt egy kiadós vacsora után, máshol pedig kézzel esznek, közös tányérból. Míg mi kést, villát és kanalat használunk, addig van olyan szeglete a világnak, ahol még a levest is pálcikával fogyasztják.
Étkezési szokások a nagyvilágból:
Kínában imádják a rendetlenséget az asztalon
Kínában a vendéglátók jó néven veszik, ha egy kisebb felfordulás van az étkezőasztalon, mert ezzel azt üzenjük, hogy élveztük a finom falatokat.
Ha pedig a vendégek jó nagyokat böfögnek is mellé, akkor a házigazda biztos lehet benne, hogy meghívottjai rendkívül elégedettek az étellel.
A pálcikákat viszont nem mindegy, hogyan helyezzük a tálba: függőlegesen tilos, ugyanis ez a halottak tiszteletére gyújtott füstölők használatára emlékeztet.
A maradék kérdése
Indiában és Japánban az utolsó falatokat is el kell tüntetni a tányérról, hogy a házigazdánkat biztosíthassuk arról, jó vendéglátó volt. Kínában ezt illetlenségnek tartják, hiszen, ha a vendégek nem hagynak ott egy kis maradékot, azzal azt üzenik, hogy nem ettek eleget. Ez alól csak a rizs kivétel, amiből egy szem sem maradhat a tányéron.
Mindent a kéznek
Néhány kultúrában, például Indiában, Pakisztánban, Afrikában és az arab világban jobb kézzel esznek, mert az lehetővé teszi mind az öt érzék kihasználását – a bal kézzel való étkezés azonban tiszteletlenség, és nem is tartják higiénikusnak. Indiában az étel nem érhet a tenyérhez, és az ujjakat sem szabad bekapni – az egész kéz helyett a hüvelykujjukkal nyomkodják be az ételt a szájukba. Ha olyan helyen vagyunk, ahol az emberek többsége kézzel eszik, akkor nekünk sem szabad evőeszközt kérnünk. Etiópiában egyenesen pazarlásnak tekintik, ha mindenki a saját tányérjából eszik, ezért egy közös tálat használnak, evőeszközök nélkül.
Ezen kívül Etiópiában soha nem szabad megenni az utolsó falatot, hiszen az azt jelenti, hogy nem figyelünk eléggé oda másokra.
Kína: halszem kitépése
A kínaiak sokszor az üzleti tevékenységeiket is étkezés közben végzik, és régi hagyományok határozzák meg, hogy mit illik az asztal mellett csinálni. Ilyen fontos alkalmakon a főfogás gyakran párolt hal mártással, amelyet az asztal közepére helyeznek egy nagy tálon.
Megtisztelő gesztusnak tartják, ha valaki ilyenkor kitépi a hal szemét, és odaadja azt a másiknak, hogy megegye. A halat megfordítani sem szabad, ha nem szeretnénk balszerencsét.
Japán: szürcsölés
Japánban a tészta- vagy levesfogyasztás közbeni szürcsölés a szakács iránti tisztelet jele – minél hangosabb, annál nagyobb hálát fejez ki. A szigetország lakói gyakran isszák a levest közvetlenül a tálból is, hiszen a kanál ritka, általában pálcikával esznek.
Vega miso ramen
A miso paszta a japán konyha tradicionális alapanyaga, nem véletlenül, hiszen nagyon sokoldalúan felhasználható, pácokba, öntetekbe, szószokba, levesekbe és főételekhez egyaránt ...
Gyömbéres soba tofuval
Japán-jellegű leves azoknak, akik szívesen ismerkednének az ázsiai konyhával. :P Az ötletgazda Martha Stewart volt!
Kókusztejes garnélaleves rizstésztával
Gyors és ízletes leves, amit egy rohanós hétköznap este ugyanúgy elkészíthetünk, mint hétvégén, ráadásul mindenféle zöldséggel variálhatjuk.
Thaiföldi módi
Thaiföldön a villát elsősorban arra használják, hogy az ételt a kanálba segítsék. Csak olyan ételt tesznek vele a szájukba, ami nem rizs alapú, kést pedig egyáltalán nem használnak.
Még több érdekesség a nagyvilágból:
