Emlékeztek az üzemi konyhákra? Ezeket az ételeket ette régen a munkásosztály

A szocializmus egyik legnagyobb vívmányának számított az üzemi étkeztetés megteremtése. Emlékeztek még, milyen ételek közül lehetett választani?

Bár a Rákosi- és Kádár-korszak már régen volt, de még sokakban élhet élénken az üzemi konyhák emléke. A szocialista időkben nemcsak az óvodáknak és az iskoláknak volt saját menzája, hanem az állami vállalatok és gyárak is biztosították az ebédet a melósaiknak. Hogy milyen volt ezeknek az ételeknek a minősége, és milyen hatással voltak ezek napjaink gasztronómiájára, arról folyamatosan vannak viták. Mindenesetre, az üzemi konyhák elterjedése óriási változást mért az akkori munkásosztályra.

Minden munkás lakjon jól

1960 - A budapesti Láng Gépgyár étterme

Mielőtt megvizsgálnák, miért volt létjogosultsága az üzemi konyháknak az ötvenes évektől, érdemes megvizsgálni, mi történt előtte. A második világháború után gyakorlatilag általános élelmiszerhiány volt az országban, a lakosság táplálkozása hiányos, különösen a városokban és fővárosban. Egy 1945-ben készített felmérés szerint a budapesti diákok egy része éhezett, mindössze kilenctizedük tudod napi háromszor étkezni, akkor is a következő ételeket fogyasztották:

  • reggeli: rántottleves + tea vagy kávé
  • ebéd: feltét nélküli főzelék, tésztaféle vagy burgonyás étel
  • vacsora: nagyjából ugyanaz, mint ebédre

Marczel Gyula feljegyzései szerint 1946-ban mindössze csak néhány ember engedhette meg, hogy rendszeresen húst, tojást vagy tejet fogyasszon. Az élelmiszerellátás csak a hatvanas-hetvenes évekre tudott stabilizálni. Az üzemi éttermek mellett folyamatosan jelentek meg a Közértek, és az emberek elkezdtek rászokni a kényelmi termékekre. Érdekesség, hogy ahogy nőtt a kínálat, és lett több pénze az embereknek költeni, úgy nőtt a túlsúlyosok száma is.

A világháború után szinte mindegyik nagyüzem létrehozta a saját konyháját, ezzel megszerezve a munkások étkeztetését. Létrejött az Üzemétkeztetési Vállalat, ami az 50-es évek végére már nyolc nagy konyhát működtetett és csak Budapesten mintegy 54 ezer ember ellátására volt alkalmas.

1961 - a budapesti IKARUS gyár étterme

Később vidéken is egyre gyarapodtak az üzemi étkezdék, melyek több ezernyi dolgozót láttak el. Sőt, az is előfordult, hogy a gyár közelében lakókat is ellátták étellel. A legtöbben már előre egy héttel fizettek a heti menüért.

Az üzemi étkezdék többségében a 60-as évektől önkiszolgáló rendszer működött. Ezek a helyek nemcsak azért voltak jók, mert az embereknek volt hol és mit enniük, hanem azért is, mert így volt egyfajta közösségi élménye az egésznek, ahogy ma is van annak, ha a kollégák együtt mennek ebédelni.

1977 - A székesfehérvári Ikarus Gyár étterme

Mit ebédelt a munkásosztály?

A gulyáskommunizmus menzáin a hagyományos magyar ételek voltak a legnépszerűbbek. Megfigyelhető volt az, hogy míg korábban többen sütöttek otthon kenyeret, és főztek, addigra a hatvanas-hetvenes években egyre kevesebb embernek volt erre igénye. Tény, hogy a boltokban is több kényelmi termék, például konzerv, kompót, lekvár stb. volt kapható, de az üzemi konyhákban mindféle finomság közül válogathattak.

Az étkezdékben A és B menü volt, de előfordult olyan üzemi konyha is, ahol nagyobb kínálatból szemezgethettek a munkások. A dolgozók térítést kaptak a menü árára. Az ebéd általában két fogásból állt, de néha járt hozzá gyümölcs, vagy sütemény is.

Ahogy a fenti étlapokból látszik, tényleg a klasszikus fogások domináltak. A legnépszerűbb leves a gulyás, húsleves és a paradicsomleves volt, a második fogás pedig általában valamilyen húsos étel vagy főzelék: pörkölt, Stefánia vagdalt vagy zöldbabfőzelék.

Klasszikus hagymás rostélyos

A hagymás rostélyos, azaz pácolt marhahús nagy kazal sült hagymával, az éttermek sztárja, és sok ember nagy kedvence! Ezzel a recepttel pedig Te is elkészítheted otthon, minden ...

Bezárt a konyha

1977 - A székesfehérvári Ikarus Gyár üzemi éttermének tálalója.

A hetvenes évek elejétől megjelennek a gyors- és önkiszolgáló éttermek, majd 80-as években elkezdődik az amerikai gyorséttermi hálózatok kiépítése is. Az üzemi konyhák ennek ellenére az 1989-es rendszerváltásig kitartottak, utána kezdtek el megszűnni. Ahogy privatizálták vagy bezárták a gyárakat, úgy lett vége a dolgozókat kiszolgáló menzáknak is.

A munkavállalók étkeztetése a szocializmus óta rengeteg változott. Napjainkban már teljesen megszűntek az üzemi konyhák. A cégek másképp oldják meg a dolgozóik étkeztetését. Az ugyanakkor előfordul, hogy egy irodaház aljában étterem üzemel, ahol a dolgozók kedvezményes áron juthatnak ebédhez. Lassan minden sarkon van egy étterem vagy kifőzde, ha pedig azzal sem elégszik meg az ember, akkor még mindig rendelhet ételt az internetről.

Ezeket olvastad már?

Források:

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében

Nyugat.hu

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Szerző: Fenes Gábriel

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...