Életmód 2020.11.30.

Emésztés vs érzések: Ha bűntudattal eszel, meghízol, ha jó érzéssel, nem biztos

Czvitkovits Judit

Vitaminok, rostok, ásványi anyagok: ha az egészséges táplálkozásra gondolunk, legtöbbször ezekre asszociálunk. Pedig van még valami, ami alapjaiban meghatározza az étkezést!

Az is meghatározó ugyanis, hogy milyen a kapcsolatunk az étellel, hogyan gondolunk rá, mit érzünk vele kapcsolatban.

Egy nő, aki szeretne lefogyni, egy tányér csirkés tésztára szorongással tekint, hiszen csak a kalóriákat látja benne. Egy sportoló viszont, aki erősödni akar, biztos, hogy a csirkét szúrja ki ugyanabban az ételben, mert abban van a protein. Egy vegetáriánust elfogna az undor, egy húsevőt átjárná az öröm a szép szelet hús látványától, egy gyógyulni vágyó, aki a diétával szeretne megszabadulni betegségétől, potenciális gyógymódként tekint rá, míg egy táplálkozási tanácsadó lehet, hogy egy csokor káros kemikáliát lát meg ugyanabban a tányérban.

A dolog érdekessége, hogy eltérő gondolataik és érzelmeik hatására valamennyien másképp emésztenék meg ugyanazt az ételt.

Így “eszik” az agyunk

Az agy információs sztrádája az idegrendszeren keresztül kommunikál az emésztésben közreműködő szervekkel. Ha meglátjuk a kedvenc csokoládés jégkrémünket, és azt a legnagyobb átéléssel el is fogyasztjuk, a hipotalamusz pozitív inputként értékeli az “eseményt”, és a paraszimpatikus idegrendszeren keresztül aktiválja a nyálmirigyeket, a nyelőcsövet, a gyomrot, a beleket, a hasnyálmirigyet, a májat és az epehólyagot, az emésztés beindul, az anyagcsere hatékony lesz. Aki ugyanezt a jégkrémet bűntudattal fogyasztja el, annál a hipotalamusz negatívan inputként dekódolja a fagyit, eltérő üzenetet ad ki a szerveknek, az anyagcsere pedig nem lesz tökéletes.

A bűntudattal elfogyasztott fagyi lehet, hogy testzsír formájában köszön vissza. Vagyis a gondolat, amit egy ételhez társítunk, a testünkön realizálódik.

Ezt olvastad már?

Így befolyásolja az evőeszköz külseje az ételek ízét – ezért édesebb piros kanállal a joghurt

A bűntudat rontja az emésztést

Az agy nem tesz különbséget valóságos és elképzelt stressz között, akkor is beindítja a védekező mechanizmusát, ha csak gondolatban jelenik meg a veszély. A szív szaporábban ver, emelkedik a vérnyomás, az emésztőrendszer működése pedig átmenetileg lelassul. A bűntudatot, a testünk miatt érzett szégyent, az önvádaskodást stresszfaktorként dekódolja az agy, ezt fordítja le az elektrokémia nyelvére, és ezt az üzenetet továbbítja az emésztőrendszer felé. Ennek fényébenlehet, hogy a világ legegészségesebb fogását tálalják fel nekünk, mérgező gondolatok kíséretében ennek megemésztése sem lesz megfelelő. Ennek a fordítottja is igaz, egy kiadós estebéd is lehet tápláló, ha nem csomagoljuk negatív gondolatokba.

A placebohatás

Az agy erejét bizonyítják többek között azok a kísérletek, amik a placebohatást vizsgálják. Ezek közül az egyik leglátványosabbat még 1983-ban hajtották végre, amikor egy új kemoterápiás szert teszteltek. A rákbeteg páciensek egy része ezt a szert kapta meg, míg másik részük csupán hatástalan, sósvizes injekciót kapott. A dolog érdekessége, hogy a valóságos szertől a páciensek 74 százaléka elvesztette a haját, de kihullott a haja a másik csoport 31 százalékának is. Bár ők csak ártalmatlan injekciókat kaptak, mégis annyira átélték, hogy elveszítik a hajukat, hogy az valóban bekövetkezett. Ez a kísérlet - bár etikailag elfogadhatatlannak ítélte az orvostársadalom egy része - azóta is az elme erejének egyik legerősebb bizonyítéka.

A placebohatás:

A placebohatással kapcsolatos kísérletek bebizonyították, hogy a receptre felírt gyógyszerek 35-45 százaléka a placebónak köszönheti erejét, míg a vény nélkül kapható gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, emésztésserkentők, köhögéscsillapító) esetében ez a szám 67 százalék.

A tudományos vizsgálódások ma már bizonyítják, a placebohatás a táplálkozásunkat is áthatja, gondolatainkon keresztül jelen van minden egyes falatban, amit lenyelünk. Agyunk, akár egy szinkrontolmács, az étellel kapcsolatos összes gondolatunkat és érzelmünket lefordítja a szervezet nyelvére.

Minden, amit hiszünk, bekerül a test idegrendszerébe, az endokrin rendszerbe, az immunrendszerbe, az emésztőrendszerbe.

Természetesen nem arról van szó, hogy szabadon mérgezhetjük magunkat akkor, ha azt hisszük, adott étel jó nekünk, ám minden egyes percben emberek milliói esznek és isznak úgy, hogy közben nagyon erős gondolatokkal befolyásolják emésztésük kimenetelét.

“A placebohatás sokkal több, mint pozitív gondolkodás - vagyis elhinni azt, hogy egy kezelés egy beavatkozás segíteni fog. Az egy nagyon erős kapcsolat az agy és a test között, hogy azok “ketten” hogyan képesek az együttműködésre - olvasható professzor Ted Kaptchuk placebohatás-kutató véleménye a Harvard Health Publishing oldalán.

“A placebo hatékony eszköz az agy számára arra, hogy olyan utasítást adjon ki a testnek, amitől az jobban érzi magát.”