Depresszió, nikotinfüggőség, szorongás, evészavar és személyiségzavar – főleg ezek a pszichés zavarok alakultak ki nagyobb valószínűséggel azoknál, akiket korábban elhízással diagnosztizáltak. Ez derült ki többek között a Bécsi Orvosi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna közös tanulmányából, amelyben arra keresték a választ, hogy milyen kísérőbetegségei lehetnek az elhízásnak, és van-e statisztikailag releváns különbség az előfordulásukban a két nem között.

Az elhízás minden korcsoportban megemeli a pszichés zavarok veszélyét

A kutatócsoport ehhez az összes 1997 és 2014 közötti osztrák kórházi tartózkodás adatát feldolgozta. Az adatokból kiderült, hogy az elhízásról szóló diagnózis minden korcsoportban jelentősen megnövelte a különböző pszichés zavarok megjelenésének valószínűségét.

Korábban az orvosok abból indultak ki, hogy a pszichiátriai gyógyszerek az oka annak, hogy összefüggés van az elhízás és a pszichiátriai zavar között.

A mostani adatok alapján ez azonban csak a skizofrénia esetében lehet érvényes, míg a többi pszichiátriai zavar - mint például a depresszió - esetében nem. A pszichotikus zavarokat kivéve ugyanis a legtöbb esetben előbb diagnosztizálták a beteget elhízással, mint pszichés zavarral. Azt viszont még nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy az elhízás közvetlenül befolyásolja-e a lelki egészséget, vagy csak nem ismerik fel idejekorán a pszichés zavarokat.

Ugyanakkor a kutatók – nagy meglepetésükre – jelentős különbségeket találtak a két nem és a különböző pszichés zavarok kialakulásának valószínűsége között.

Míg skizofréniára és nikotinfüggőségre az elhízott férfiak hajlamosabbak, addig például a depresszióra, szorongásra a nők.

Az elhízott férfiak 16,66 százaléka szenvedett nikotinfüggőségtől is, nők esetében ez az arány csupán 8,58 százalék volt. Depresszió esetében azonban éppen fordítva alakult az arány: az elhízott nők 13,3 százalékánál diagnosztizáltak depressziót, míg a normál testsúlyúak esetében csupán 4,8 százaléknál. Férfiaknál ez az arány 6,61 százalék volt az elhízással küzdők esetében, míg 3,21 százalék a normál testsúllyal élők esetében.

Ezek az eredmények klinikai szempontból is megerősítik annak a fontosságát, hogy elhízott betegek esetében jobban oda kell figyelni a pszichiátriai diagnózisra is és érdemes már korai szakaszban specialistával konzultálni

– hangsúlyozza a tanulmány vezetője, Michael Leutner a MedUni Wien 2-es számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa. Ez különösen a fiatal betegek esetében kulcsfontosságú.

A tanulmány nemrég jelent meg a Translational Psychiatry című szaklapban.