Évtizedes csúcson van a világpiaci élelmiszerár, és nem látni, mikor ér véget a drágulás – ezzel a felütéssel kezdődik a Telex.hu azon cikke, mely az élelmiszerárak növekedésének okait taglalja. A cikkben leírtak szerint négy alappillérre épülnek fel a drágulás okai:
Koronavírus, energiaválság, időjárási szélsőségek, klímaváltozás.
Az élelmiszerek világpiaci ára az elmúlt egy évben átlagosan 32,8 százalékkal nőtt, mi itt, Magyarországon az előrejelzések szerint 2022-ben fogjuk igazán megérezni az áremelkedés hatásait.
Az infláció okozta drágulások idén is jól láthatóak
Az olyan alapélelmiszerek, mint az étolaj (32,6 százalékkal), a margarin (15,4 százalékkal), a baromfihús (9,2 százalék), a munkahelyi étkezés (7,3 százalékkal) emelkedett a KSH adatai szerint. Összességében a 2021-es évben a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékkal emelkednek (ezen belül az élelmiszerekre 3,2-os emelkedést jósol a jegybank), jövőre viszont ez a szám 4,8 százalékra nőhet, az élelmiszerárak ugyanis nemcsak itthon, de az egész világpiacon folyamatosan növekednek.
Ilyen drágulás a Telex cikke szerint legutóbb 2010-2011 között volt, akkoriban pedig a jelenség több országban is társadalmi feszültségekhez vezetett.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag nemzetközi piaci árát hasonlította össze az elmúlt években.
Az elmúlt egy hónapban az olyan alapanyagok, mint a növényi olajok, szemes termékek, tejtermékek, húsok és a cukor 1,2 százalékkal drágultak, 2020 szeptembere óta viszont 32,8 százalékos volt az áremelkedés.
A Telex több okot is kiemel, minek köszönhetően nőttek meg a világpiaci árak:
míg a cukor drágulása annak köszönhető, hogy csaknem harminc éve nem volt ilyen hideg tél Brazíliában, a világ legnagyobb cukortermelő országában, addig a növényi olajok (főleg a pálmaolaj árnövekedése) a maláj pálamolajipar összeomlásának köszönhető, a pandémia idején bevezetett határzár miatt ugyanis az indiai vendégmunkások nem jutottak be az országba dolgozni. A világ két másik, mezőgazdaságilag meghatározó országát, Oroszországot és az Egyesült Államokat aszály, Európát pedig a betakarítás idején lehullott csapadék sújtotta.
A FAO előrejelzése szerint egyelőre nincs vége a drágulásnak, akár még az áremelkedés üteme is nőhet a következő hónapokban
– írja a Telex.
A járványügyi lazításokkal és a gazdaság újraindulásával óriási munkaerőhiány keletkezett, csökkent a termelői kapacitás is, ráadásul az élelmiszerpiacon a kereslet hamar utolérte a járvány előtti szintet, a kínálat viszont nem volt akkora, mint amekkorára ismételten szükség lett volna.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF elemzésében három fontos tényezőt emelt, ki amely az élelmiszerárak növekedését okozza:
- A járvány után nagyon magas lett az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek és az állati takarmányok utáni kereslet, a Telex szerint főleg Kínában, más országok ugyanis élelmiszertartalékokat halmoztak fel az elmúlt másfél-két évben.
- Mind az emberi fogyasztásra, mind az állati takarmányokra vonatkozó alapanyagok iránti kereslet magas, különösen Kínából, mivel az országok élelmiszer-tartalékokat halmoztak fel az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos pandémiával kapcsolatos aggodalmak miatt.
- 2020-2021-ben volt egy La Niña névre hallgató, kevés csapadékkal, nagy szárazsággal járó éghajlati esemény, amely jelentősen érintette a világ legnagyobb élelmiszer-exportáló országait, úgy mint Brazíliát, Észak-Amerikát, Argentínát, Oroszországot és Ukrajnát is.
- A bioüzemanyagok iránti kereslet agrártermelő kapacitásokat vont el az élelmiszer-termelésből.
A szakértők szerint a jövőben globálisan kell számítani az élelmiszerárak további növekedésére főleg azért, mert a kiskereskedők nem fognak tudni minden költséget maguk állni, így a fogyasztókra hárul majd az előállítási költségek "kipótlása".
A Telex írása szerint nem sok jóra lehet számítani a jövőben, hiszen a klímaválság miatti szélsőséges időjárásnak "köszönhetően" kevesebb lesz a terméshozam, az agrárszektorban pedig egyre több bioüzemanyagot fognak előállítani.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
