Hogy gyorsan felépüljön és újra megerősödjön, elsősorban innia volt fontos. Ilyenkor leginkább hideg, szénsavmentes vizet ajánlanak az orvosok, esetleg jól behűtött teát. Az első napokban még mindenképpen ódzkodjunk a savanyú, rostos gyümölcslevektől, mert azok marhatják a kicsik sebes torkát. Emellett figyeljünk oda, hogy ne szívószállal vagy csőrös palackból igyon a kis a beteg, mert a szívóhatás szintén felsértheti a friss sebet. Tehát inni, inni, inni. Bármilyen egyszerűnek hangzik, ez a legnehezebb része a lábadozásnak, mert a nyelés bizony fáj.

Az evés már másodrendű kérdés, mert étel nélkül még napokig vígan (vagy kevésbé vígan) el lehet éldegélni, de folyadék nélkül aligha. Viszont ha már az éhségérzet is felmerül a gyermekben, akkor fontos, hogy főként pépes, krémes, puha ételekkel kínáljuk őket. A darabos, kemény falatok felsérthetik a friss sebet, ami amellett, hogy fáj, még a gyógyulást is lelassítja. Itt van hát az ideje a krémleveseknek, szétfőzött főzelékeknek, a krumplipürének, kuszkusznak. Mivel icipici adagokat tudnak csak ilyenkor elfogyasztani, mi minden étkezéskor mindennel sorban kínáltuk, egy kis sütőtökleves, egy kis húsleves, egy kis szétfőzött tészta, egy kis tejföl, joghurt, kefir. Persze egy kanál után mindent elutasított, de mire mindent végigkóstolt, már biztosan volt valami a pocakban.

Talán az egyetlen jó dolog a mandulaműtétben, hogy ilyenkor korlátlanul lehet falni a pudingokat, krémtúrókat, és természetesen a fagyit. De ugyan kinek van ilyenkor ehhez kedve? Annyira készülnek rá, hogy na, majd ha kiveszik a mandulámat, anya, akkor aztán "egycsillió" meg 29 doboz fagyit fogok megenni csak reggelire! Bár úgy lenne, de végül már annak is örülünk, ha lecsúszik belőle egy falat.

Sajnos a mandulakivétel sok gyerek számára megkerülhetetlen beavatkozás, ha sor kerül rá, készüljünk fel előre lelkileg a kicsi fájdalmára, és a konyhában pedig a megváltozott igényekre, hogy elviselhetőbbé tegyük számukra ezt a – szerencsére csak – néhány napot.

Még egy utolsó apróság. A gyerekek, különösen, ha betegesek, fáradtak, nyűgösek, a legapróbb dolgokon is ki tudnak akadni, ami kicsit is eltér az általuk megszokottól. 10 perc sírás elalvás előtt, mert át mertük húzni a párnája huzatát, 20 perc hiszti, ha egy árnyalattal világosabbra festettük a hajunkat, és felháborodott éhezés, ha egy új tányéron tálaljuk a tejbegrízt. Ne ilyen helyzetekben kísérletezzünk hát, nem vezet az semmi jóra.