Hirtelen és kontrollálhatatlan evéskényszer

Az egészséges fizikai éhség fokozatosan alakul ki: evés után szépen, lassan kezdesz újra megéhezni, a tested jelzi, hogy hamarosan újra ételre van szüksége. Amikor eszel, akkor érzed, hogy egyre inkább eltelsz, és ha jóllaktál, abba is hagyod az étkezést. Ezzel szemben a stresszevés hirtelen gondolatként üti fel a fejét, és addig nem tudsz megnyugodni, amíg meg nem eszel egy darab csokit vagy bármilyen nasit. 

Túlevés

A stresszevők általában képtelenek időben abbahagyni az evést. Gyakran észre sem veszik, hogy fizikailag már tele vannak, és szinte rosszullétig esznek még ezt-azt. Mivel sokan az ételtől várnak egyfajta megnyugvást, kielégülést, amit valós stresszhelyzetek állítottak elő, az mindig csak egy hamis elégedettség lesz, épp ezért a lehető legtovább és legtöbbet kell enni ahhoz, hogy megmaradjon a pillanatnyi nyugalom. 

Bizonyos ételek utáni vágyódás

Amikor fizikai éhséget érzünk, általában nem vágyunk nagyon specifikus dolgokra. Akár egy banán is megteszi addig, amíg nem jön el a következő főétkezés. A stressz okozta éhséget egyes, jellemzően magas cukor- és szénhidráttartalmú ételek utáni vágyódás jellemzi. 

Evés utáni bűntudat

Amikor a stresszevés átveszi az irányítást, az ember képtelen racionálisan leállítani magát. Az evés nyújtotta kielégülés a legfontosabb, és amikor ez megtörténik, bűntudat lesz úrrá rajtunk. Szembesülünk azzal, hogy mit és mennyi mindent ettünk, ráadásul ez gyakran fizikai rosszulléttel is párosul, ami még inkább növeli a szégyenérzetet és a bűntudatot.