Sulikezdés 2020.11.30.

Egyedül az iskolába? - Valahol már ötéves kortól önállósodik a gyerek

Fenes Gábriel

Mehet-e egyedül az öt-hatéves diák általános iskolába? Mikortól önállósodhat a gyerek? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy szakember segítségével.

Svájcban már 5-6 éves korban egyedül sétálnak a gyerekek óvodába és iskolába. Tudjuk, ez annak is köszönhető, hogy az ország rendkívül biztonságos, a bűnözés nagyon alacsony. Ha történik is bűntény, az általában valamilyen betörés, vagy családon belüli perpatvar. A külföldről érkező szülőknek mégis szinte felfoghatatlan, hogy a gyerekek már ilyen fiatalon önállósodnak.

Az önállósodást a furán működő iskolai rendszer is kikényszeríti. Svájcban a tanítás reggel 8:00-kor kezdődik, de van egy hosszú ebédszünet 11:30-tól, amikor a gyerekek hazamennek ebédelni, mivel a legtöbb iskolában nincs menza. A tanítás 13-13:30 körül folytatódik tovább és egészen 15-16 óráig tart alsó tagozaton.

Néhány évtizeddel ezelőtt még más nyugat-európai országokban is jellemző volt, hogy az általános iskolás, alsós diákok többsége egyedül járt iskolába. Az évek során azonban, részben biztonsági, részben kényelmi okok miatt (autóval sokkal gyorsabban elérik a sulit) megváltozott a helyzet.

Mikor engedhetjük el a gyerek kezét?

Gyányi Ditta viselkedéselemző, dietetikus és családkonzulens-jelölt szerint több környezeti tényező befolyásolja, hogy a gyermek képes-e egyedül iskolába menni. Például, hogy tanyán vagy nagyvárosban laknak, többször át kell-e szállni vagy a távolsági busz az iskola előtt áll meg stb. Ezeket a tényezőket figyelmen kívül hagyva a gyermek intellektuális képességei is fontosak, hogy tudjon olvasni, memorizálni az útvonalat, alapvető KRESZ szabályokat ismerje.„Ne várjuk el, hogy ő csak a zöldnél keljen át az úttesten, ha tőlünk merőben mást látott.” - magyarázza a viselkedéselemző.

Az, hogy elengedhetjük-e egyedül az iskolába a kisdiákot, a szülő ítélőképességére van bízva.„Fel kell mérnie, hogy a gyerek habitusa alkalmas-e összetettebb koncentrációra, figyelemre.A legtöbb családban ez egy mérföldkő is lehet, hiszen az iskolába menet szokott az első egyedül közlekedős alkalom lenni.” -mondja Gyányi Ditta, aki szerint előfordul, hogy maga a gyermek kéri az önállósodást, mert látja, hogy több osztálytársa is szülő nélkül érkezik, és ez vonzóvá válik számára.

Gyányi hozzáteszi, hogy az első alkalom előtt az útvonalat érdemes többször együtt átismételni, a jelzőlámpák jelentését és fontosságát hangsúlyozni, az idegenekkel történő kommunikációról beszélni. Ha bizonytalan a szülő, akkor kezdje kisebb távolságokkal, például küldje a sarki kisboltba a csemetét, majd növelje tovább a távolságot.„Ha az utód ettől szorong és félelemmel tölti el, akkor semmiképpen se erőltessük, hiszen akár egy testvérpár között is lehet ilyesfajta érettségbeli különbség.” -hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, hogy akár a nagyobb testvért is meg lehet kérni,hogy mutassa meg a közlekedés rejtelmeit az öccsének.

Milyen tanácsokkal lássuk el szülőként a kisdiákokat?

„A szülő minden eshetőségre készítse fel a gyermekét, pl a tömegközlekedésnél előfordulhat, hogy hamarabb le kell szállni, mert meghibásodhatnak a járművek, valaki megkérdezi tőle a pontos időt stb.” - figyelmeztet Gyányi.

Ha már az útvonal és a közlekedésbiztonság jól megy, akkor jön a szülők rémálma, az alapvető veszélyérzet„elültetése”.

Túlozni viszont nem szabad, bármennyire is aggodalmaskodó a szülő, de fel kell rá hívni a figyelmet, hogy idegenek autójába nem szabad beszállni, elfogadni sem szabad semmit.A szakember szerint a félelemérzet kialakulása a pszichés fejlődés igen fontos része, hosszú folyamat vezet el addig, míg valaki reálisan tudja megítélni, hogy egy adott szituáció mennyire veszélyes, éppen ezért fontos, hogy a felmerülő kérdések ne maradjanak megválaszolatlanul.