Minden reggel kéne valamit ennünk indulás előtt - legalább egy pár szem diót, vagy gyümölcsöt, ha már nincs időnk leülni és bekapni pár napindító falatot. Munkanapokon sajnos kevés időnk van ezekre a szeánszokra, de hát ezért olyan jó a szombat és a vasárnap reggel! Családonként és személyenként változik, hogy a "lassú" reggeli kinek mit takar - kolbászos rántottát, melegszendvicset, friss péksütit vagy zabkását - van azonban egy tippem, amit mindenképpen javaslok kipróbálásra annak, aki kedveli a beszélgetős reggeliket.
Ez a finomság nem más, mint a french toast, az amerikaiak bundás kenyere. Illetve kalácsa, ott ugyanis nem a maradék kenyérből, hanem édes briósból készül, és nem tejföllel vagy sajttal eszik, hanem édes szirupokkal és cukorral. Kivéve, mikor tesznek a tetejére egy-két sült bacon szeletet, de hát ők már csak ilyenek, és nem muszáj utánozni őket. Próbáljátok ki, mert ez kicsit más, mint a mi bundás kenyerünk! Először is, a kalács, még ha száraz is, egy jóval puhább jószág, mint a kenyér. Másodszor, a nektek hozott recept tele van illatos fűszerekkel, csak hogy még édesebben induljon a hétvége. harmadszor pedig, ha kalória szempontjából nem is számít, hogy olajban vagy vajon sütjük ki, az élvezeti értéken a vaj, hejj, nagyon sokat dob!
A neve egyébként azt jelenti, francia pirítós, ami valószínűleg arra utal, hogy tőlük lesték el a készítés fortélyait. A maradék kenyér felhasználásának mindenhol nagy kultúrája volt, és nem mi vagyunk az egyetlenek, akik olajban leheltek új életet a megmaradt kenyérszeletekbe. Franciaországban ezt pain perdue-nek nevezik, és a modern időkben a két vékony szelet vajon kisütött kenyérszelet közé pár kanál csoki is került - egyszerűen mennyei. A franch toasthoz visszatérve, próbáljátok ki porcukorral vagy juharsziruppal, lekvárral vagy mézzel, ha szezonja van, akkor pedig friss gyümölccsel.
Ha meg ragaszkodtok hozzá, akkor baconnal, mint ahogy hazájában fogyasztják. És élvezzétek a hétvégi lusta, ráérős reggelit!