EDÉNYLESŐ: Minden a törékeny, de szerethető hőálló üvegről, azaz a JÉNAI TÁLRÓL

A hőálló üvegedényeket megkérdőjelezhetetlenül csak jénainak hívjuk itthon, pedig sokan lehet, nem is tudják, pontosan honnan a hőálló üveg története, amely nálunk az NDK korában lett a háztartások alapkelléke. Edénytörténeti múltat idézünk.

Egy szép hőálló jénai üvegedény egyszerű, de nagyszerű design. Sokan azért is szeretik, mert szemmel tarthatják a készülő ételt anélkül, hogy le kéne venniük róla a tetőt (már ha van neki). Mindemellett az is kapóra jön, hogy egyúttal tálalhatunk is benne.

A hőálló üvegedény kezdetei Németországba, a jénai SCHOTT üveggyárba vezetnek. Otto Schott vegyész, a vállalat alapítója 1887-ben alkotta meg a kvarchomokból, sóból és szódából álló természetes boroszilikát-üveget, amely a jénai edények alapanyaga. A találmányt kezdetben főleg laboratóriumi eszközöknél és fényszóróknál használták, majd 1918-ban Európában elsőként konyhai eszközöket is piacra dobtak.

Magyar szál is keveredik a történetbe, ugyanis Moholy-Nagy László felelt az új termékcsoport marketingkampányáért, amelyet 1933 és 1937 között valósítottak meg. A progresszív gondolkodó arra is rávette a céget, hogy a klasszikus reklámfelületek mellett mozikban és főzős demonstrációkon is reklámozzák a „jénai üveget”. Ennek is köszönhető, hogy a jénai edény viszonylag hamar igen nagy népszerűségre tett szert, és a német háztartások mellett sok európai háztartás alapdarabja lett. Ma már gépiesített az előállítás.

Szórólap és brosúra, Moholy-Nagy László munkái (Fotó: artmagazin.hu)

Mi szól mellette? Átláthatóság és hőtartás

Mint említettük, hasznos tud lenni, ha látjuk, mit történik az edényben, főleg, ha olyan fogást készítünk, amelynek jót tesz, hogy le van fedve. Mielőtt lett volna öntöttvas edényem, azt megelőzően én például kenyeret sütöttem a saját jénaimban, és jó volt látni, hogy mikor jött el az ideje annak, hogy levegyem a tetejét, így nem szökött ki feleslegesen a gőz az edényből.

Mikróban és sütőben is kiválóan használható, ráadásul hőtartó, szóval ha valamit készítünk mondjuk ebédre, akkor az edénynek köszönhetően nem fog olyan hamar kihűlni. Ezenfelül pedig nem reagál savas ételekkel (ellenben az öntöttvassal, amely hajlamos lehet erre), így bármit készíthetünk benne.

Hátránya – törékeny jellem

Bár bírja a hőingadozást, de azért érzékeny a hirtelen hőmérséklet-változásra, ezért óvatosan bánjunk vele, nehogy megrepedjen vagy eltörjön. Hiába minden jó tulajdonsága, üvegből van, ergo törékeny, szóval fokozottan vigyázzunk arra, ki és hogyan nyúl hozzá (pl. gyerekek), nehogy baleset legyen a vége.

A hőelosztása nem túl jó, ezért sem érdemes mondjuk gázon használni. Egyébként használhatjuk mérsékelten, csak inkább alacsony lángon.

Végül, de nem utolsósorban jó hír, hogy bírja a sikálást és a kíméletlen takarítást (makacs szennyeződések mindig várhatóak, főleg csőben sült ételek esetén), viszont érdemes inkább csak kézzel mosni, nehogy szétpattanjon az üveg a mosogatógépben.

Ha vigyázunk rá, sok évig használhatjuk a konyhában.


Még több konyhai segítség:

Forrásaink voltak.

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...