Dödölle, cibere, puliszka – Fedezd fel újra az ősi magyar konyhát!

A régi paraszti étkezést ma reform konyhának nevezzük, pedig ükanyáink már  évszázadokkal ezelőtt ismerték az egészség titkát. Ezeket ették valójában őseink!

Minden nép, így a mi étkezési kultúránk is összefügg történelmünkkel, a hódoltságokkal, és a főzési szokásainkat a környező népek, vagyis a szlávok, a bajorok, valamint a szászok konyhája is formálta. A régi magyar konyha a csípős, zsíros és túlbonyolított ételeket mellőzte: helyette gyakran volt terítéken olcsó tápláló kása, egészséges tejtermékek, hüvelyesek, és a sok friss, zöldség, gyümölcs, húst pedig módjával fogyasztottak. Így étkeztek felmenőink.

Tarhó

A tarhó, vagyis az oltott tej a korabeli emberek joghurtja volt. A sűrű, savanykás tejterméket kásával, lepénnyel ették, ami nem csak finom, de egészséges ételnek is számított.

A körülbelül 45 fokos tejbe oltóanyagot, más néven tarhómagot kevertek, majd letakarták, és 8-12 órán keresztül állni hagyták.

A tarhómag valójában az előző alkalommal készült joghurt maradéka volt. A joghurt készítésének gyakorlata vélhetően ótörök eredetű, ami még a 20. században is népszerű volt az alföldi juhászok és parasztok körében. Mára a tarhó készítés hagyományával leginkább már csak a Bácskában, valamint a Vajdaságban találkozhatunk.

Kása

Egészen a 19. századig a kása népszerű főtt ételnek számított a magyar parasztság és a nemesség körében egyaránt. A kását tejtermékekkel, tarhóval, túróval, vagy édesen, szilvalekvárral, mákkal, esetleg káposztával, pirított hagymával ették. A tápláló étel rendszerint árpából, kölesből, kukoricából, hajdinából, búzából vagy rozsból készült, és nagy becsben tartották, amit egy mondásunk is őriz: Lencse, borsó, kása – mind Isten áldása!

Édes kásák:

Almás-mákos köleskása

Versenyfelkészülés közben el voltam tiltva a máktól, ami nagy kedvencem. Így amikor végre elérkezett az idő, hogy kevésbé kell figyelnem arra, hogy minimális zsírt vigyek a ...

Szilvás-fahéjas köleskása

Kb. egy éve nem ettem már köleskását - csak húsokhoz csináltam köretként -, így nagyon-nagyon megkívántam. Mivel mindig fahéjjal csináltam, ezt most sem hagytam el, viszont rájöttem, ...

Kukoricadara kása

Gyerekkoromban nemigen volt divatos alapanyag a konyhákban a kukoricadara meg a kukoricaliszt. Talán mert nagyon ínséges időket idéztek. Sokáig azt se tudtam, mire valók. De mióta először ...

Lepénykenyér

Ugyan a késő középkorban már létezett kovászos kenyér is, de a parasztság körében sokáig főleg lepénykenyeret ettek. A kovásztalan kenyeret lisztből, vízből és sóból gyúrták össze, majd a tésztát sütőkövön sütöttek meg, vagy nyílt tűzhelyen hamuval és parázzsal letakarva.

Tudod-e a választ?

Smarni, sercli, tutajos... - találd ki, mit jelentenek!

Innen ered a hamuban sült pogácsa kifejezés is, amivel gyerekkorunkban gyakran találkozhattunk a mesékben, mint a szerencsét próbáló szegény legény útravaló eledelével, amit a tarisznyájában vitt magával.

Puliszka

A kukoricadarából készülő puliszka hagyományos erdélyi étel, amit kukoricagánica, kukoricamálé néven is ismerhetsz. Mivel olcsó ételnek számított a szegény családok körében különösen népszerű volt: a kukoricadarát sós vízben megfőzték, majd kiöntötték egy deszkára, ahol megdermedt, és tejjel falatozták.

Puliszkavariációk:

Sajtos puliszka

Ez itt a vacsoránk. Nagyszerű étel, mely igen egyszerű. A régi öregek biztosan nem rajonganának annyira érte, mert ha kellett, ha nem, mindig ezt kellett enniük, de én gyerekkorom óta ...

Cibere

A cibere korpából készített erjesztett gabonalé, amit némely helyeken kiszilnek, máshol keszőcének hívnak. Levesek, főzelékek savanyításához használták, de kását is főztek a savanykás lében.

A cibere készítése rendkívül egyszerű: a korpát forró vízzel leöntötték, ami aztán néhány nap alatt megerjedt.

A ciberének nagy hagyománya volt, és a böjti időszak elmaradhatatlan elemének tekintették. Ha nagyon nem volt pénz a háznál, akkor száraz kenyérre öntve ették, de főzhettek bele kását, a kicsit módosabbak tojást is. Némely helyeken a savanykás gyümölcsleveseket is ciberelevesnek ismerik.

Cibereleves

„- Nagymamaaaa, mi lesz az ebéd? - Cibereleves!” Ez a párbeszéd számtalanszor elhangzott gyermekkoromban… Az ebéd tényleges voltától függetlenül, mindig ezt a választ kaptuk. ...

Dödölle, gánica

Egy tál dödölle, ettél-e belőle? Régen a válasz egyértelmű igen volt, ma már sokan nem is ismerjük, hogy is készült a dödölle. A megfőzött, összetört krumplit liszttel besűrítették, majd megsütötték, és kész is volt a tápláló, mégis rendkívül olcsó étel. A pempőt, cinkét, vagyis a dödöllét tejfölös zsírral, pirított hagymával tettek az asztalra. Ugyan ez ma nem számít reform ételnek, de sokkal egészségesebb, mint a mesterséges adalékanyagokkal teli ételek, amiket nap, mint nap eszünk. Mi még ma is imádjuk a dödöllét!

Egy tál dödölle

Békebeli recept, anyáról lányra szállt régen a dödöllekészítés tudománya. A mi családunkban nem volt hagyománya, ama kevés ételek egyike, amit  nem nagyanyámtól tanultam, a ...

Gánica (Dödölle)

Az egyik kedvenc krumplis ételem! Elkészítésekor, eddig már két fakanalat törtem el. Ezt az ételt felénk Gánicának is hívják!

Ezeket olvastad már?

Legújabb receptek

Gyümölcskenyér

Ha könnyen és gyorsan szeretnétek emlékezeteset villantani, akkor ez a gyümölcskenyér kapóra jöhet. Nálunk most aszalt vörösáfonya, cukrozott gyömbér, aranymazsola, dió és étcsoki ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...