Dél-Burgenland Szombathely magasságában kezdődik, és nagyjából Graztól északra ér véget. A lankás, napos terület nagyon kedvez a szőlőtermesztésnek és a szabadtéri sportoknak, kirándulásnak, a hely gasztronómiája pedig igazi gyöngyszem Ausztrián belül is.
Három napos túránk második napján jártuk körbe a területet - először egy libafarmon, majd egy tipikus, helyi fogadóban jártunk, a kettő között pedig megnéztük a környék autentikus pincesorait, a Kellerstöcklöket, és kipróbáltuk az e-bike-ot is.
Szent Márton itt is szent
Akárcsak nálunk, Burgenlandban is nagy hagyománya van a Márton-napi libának és a köré épülő szokásoknak. Első úti célunk egy libafarm volt - a tulajdonos, Herta, több mint 10 éve vezeti a libafarmot, ahol a lakók egész életükben Márton-napra vagy karácsonyra készülnek. Frau Schmidt korábban is foglalkozott libatenyésztéssel, de az elmúlt években - akárcsak itthon - annyira megnőtt az igény novemberben a libára, hogy egy nagyobb farmot vásárolt, saját feldolgozóval.
Ahogy Magyarországon, úgy Burgenlandban is évszázadokon át volt hagyománya a novemberi újborral összekötött libafogyasztásnak, de a XX. században szépen lassan elkezdett kikopni a köztudatból - míg aztán húsz éve újra divatba nem jött. Frau Schmidt több száz libáját általában augusztus végéig lefoglalózzák, így aki most szeretne tőle egész libát venni, az sajnos elkésett. Viszont Burgenland déli részének bármelyik éttermében megtalálhatjuk őket november elejétől egészen karácsonyig, míg a libaszezon kitart.
Skanzen az egész vidék
Dél-Burgenlandban viszonylag kevés nagyobb város van, annál több pici falucska, amelyek mintha mind a múlt században épültek volna. Mivel régi borvidékről van szó, több helyen találhatunk gyönyörűen karban tartott Kellerstöcklt. A Kellerstöckl a szőlőskertek tipikus épülete, olyan ház, aminek az alján pince található, a teteje pedig lakóépület.
A múlt század közepén nagyon sok Kellerstöckl ürült ki, de a turizmus fellendülésével egyre többet renoválnak és adnak ki, ráadásul kedvező árakon. A többi Kellerstöckl borozóként üzemel - általában délután 2-től kóstolhatjuk meg a helyi borokat. A környék a sportokra is tökéletesen alkalmas, a sétától a túrázáson át a biciklizésig. Több helyen bérelhetünk e-bike-ot, ami még a segwaynél is jobb találmány. Na jó, persze nincs új a nap alatt, húsz éve még itthon is elterjedt volt, hogy vidéken motorral megtoldott biciklivel rótták az utakat a lakosok.
Az e-bike egy nagyon hasonló koncepcióra épül, azzal a nagy különbséggel, hogy elektromos áram hajtja, így nem szennyezi a környezetet. A lankás táj nagy részén könnyedén tekerhetünk önerőből is, de ha meredekebb részekre érünk, akkor nagyon jól jön a rásegítés. Pár óra kényelmes tekerés után így is biztosan eleget mozgunk ahhoz, hogy betérjünk egy jellegzetes, helyi...
...Buschenschank-ba!
A Buschenschank egy tipikus osztrák fogadó - olyasmi, mint amit a Sissy filmekben láttunk. Házias konyha, nagyrészt hidegtálak és saláták, felvágottak alkotják az étlapot, hagyományos receptek, helyi alapanyagokból. No meg a borok! Az árak nagyon barátiak, a fogások bőségesek. Az osztrákok általában uzsonnázni térnek be ezekre a helyekre, de a laktató fogások miatt ebédidőben is nyugodtan beülhetünk. Már ha nyitva vannak - a Buschenschanknak ugyanis nincs állandó nyitvatartása, a vendégeket akkor várják, ha a fogadó ajtajára ki van téve egy csokor virág vagy egy zöld ág.
Az étlap nem hosszú, de válogatott vidéki finomságok vannak rajta - mi egy felvágottsaláta, egy vegyes felvágottas tál és egy sültzsíros kenyér mellett döntöttünk. A felvágottsalátát, hogy hűek legyünk a valósághoz, Wurstsalat, vagyis virslisaláta néven rendeltük, és valamilyen hazai, majonézes jellegű ételre voltunk felkészülve. Mivel az osztrákok híresen jó virsliket készítenek, ráadásul a Buschenschankok a helyi alapanyagokról híresek, nagyon kíváncsiak voltunk, milyen egy majonézes verzió tisztességesen elkészítve, de csalódnunk kellett. Na nem az ízében - ritka finom salit kaptunk - , de a vékonyra vágott házi felvágott zöldsalátával, tökmagolajjal, savanyúsággal és hajszálvékonyra vágott ecetes hagymával semmi köze nem volt a majonézes verzióhoz.
A válogatástálon többfajta házi és környéki felvágott volt a sonkától a köményes sült húsig, savanyúságokkal és hagymás babsalátával, amit nagyon szerettünk. A sült húsos kenyér kb. fél méter hosszúra sikeredett, házi kenyér volt hússütésből maradt ízes zsírral, és erejét vesztett, harsogó ecetes hagymával. Az igazi, dél-burgenlandi különlegesség azonban pohárban érkezett: megkóstoltuk az Uhudlert is!
Az Uhudler egy direkt termő szőlőből készült bor, Amerikából érkezett a filoxérajárvány után. A színben rozéra emlékeztető, szamócás, fekete szedres ízű könnyed bor a környék ikonikus nedűjévé vált, de a hetvenes évekre amolyan "házi borrá" csúszott vissza. A nyolcvanas évek közepi borhamisítási botrány után az osztrák törvények szigorúan megtiltották a "házi bor" készítését, így az Uhudlert is betiltották, rajongói azonban azóta kilobbizták, hogy nyolc dél-burgenlandi községben mégis forgalmazhassák a szamóca zamatú bort. Ha erre járunk, mindenképpen kóstoljuk meg, hiszen tényleg helyi különlegességről van szó!
Hol?
Ebéd és uhudler kóstoló: Buschenschank Herzeg, Gaaser Berg 147, 7521 Eberau
E-bike bérlés: Reisebüro Fox Tours, Wiener Strasse 27, 7400 Oberwart
