Mikor kibontod, letörsz belőle egy darabot, és bekapod, a csoki nem a piramisokat vagy egy felhőkarcolót juttatja eszedbe, pedig a csokoládé a világ egyik legnagyobb mérnöki teljesítménye - állítja Mark Miodownik, amerikai tudós legújabb könyvében. A kiindulási pontja ugyanis az a kakaóbab, amely önmagában elképesztően rossz ízhatást kelt a szánkban. De ha leszedjük, megszárítjuk, és megpörköljük, akár csodákat is művelhetünk vele. A csokoládé napjainkban már nemcsak a ízlelőbimbóinkat kényezteti szétáradó gyönyörrel, de akár bolygónk túlnépesedésére is gyógyírként szolgálhat.
Csupacsoki torta Grétitől recept
A csokoládé titka
Minden kibontott csomag alkalmával rácsodálkozunk ennek a nyalánkságnak a nagyszerűségére. Egy tábla csoki kemény, ha letörünk belőle kellemes hangot ad ki, szánkban pedig krémessé olvad szét. A tömörség és krémesség ez a játéka adja a csoki igazi varázsát.
Ennek titka egy kémiai folyamat, amely a kakaóvajban található molekulák lévén jön létre. A részecskék közötti kapcsolat erőssége hő hatására változik, ennek köszönhetően pedig a testhőmérsékletünket átvevő szilárd anyag egyből folyékonnyá válik. A jó minőségű csokoládé életében először találkozik ekkora hővel, készítése során sosem tapasztalhatott 18 Celsius-foknál magasabbat. Ebben az új környezetben, ízlelőbimbóink társaságában jön el rövid celeblétének tetőpontja. És az elért hatás általában nem okoz csalódást.
Csók helyett csoki?
De a puszta fizikai éhség enyhítésén túl ez az édesség, úgy tűnik, többre is képes. 2007-ben egy brit pszichológus kísérleteket végzett hat páron, akiknek az agyműködését figyelte étcsokoládé fogyasztása és csókolózás közben. Mikor összehasonlította az eredményeket, arra jutott a csoki hosszabb ideig tartó és intenzívebb löketet adott az agykéreg egészének, mint azt a csók tette.
Bár a kísérlet pusztán hat párt vizsgált, Miodownik úgy véli, a csokoládé még a szexnél is jobb. Az NPR tudományos újságírója, Robert Krulwich megvizsgálta egyes országok csokifogyasztása és az adott országban születő gyerekek átlagos száma közötti összefüggést, és meglepő következtetésre jutott. Az esetek túlnyomó többségében a nagyobb csokifogyasztás kisebb gyerekvállalási kedvvel jár együtt. Az újságíró ebből azt a konklúziót vonta le, hogy a csokoládé talán-talán megoldást nyújthat a világ túlnépesedésére, és hosszabb távon erőforrásokat spórolhat, valamint a környezetet is kímélheti.
Ha engem kérdeztek, ez az érvelés egyáltalán nem meggyőző. Ugyan nem szeretnék állást foglalni a csók versus csoki vitában, ezt mindenki maga el tudja dönteni, annyi bizonyosnak tűnik számomra, hogy a fent említett számösszefüggések pusztán véletlenszerűek. A fejlettebb országokban tapasztalható magas csokifogyasztás a jólét mutatója, hiszen ezt az édességet nem mindenki engedheti meg magának, főként ha a mindennapi betevő megszerzése is problémát jelent. Másrészt a magasabb életszínvonal alacsonyabb gyerekvállalási számokat is magával vonz, ez egy igen régi szociológiai igazság.
Az életszínvonal tehát mind a csokifogyasztást, mind a gyerekek számát befolyásolhatja, ezért történhet még, hogy a két utóbbi mutató párhuzamosan változik. De ez még nem jelenti azt, hogy befolyással vannak egymásra.
No de, sebaj, nem kell megváltania a világot, ezt a csodálatos édességet pusztán az íze miatt is imádhatjuk.
(via NPR)