Sztárkonyha 2020.11.30.

Csákányi Eszter és a családi fasírtvita

Veres Mari

E heti Sztárkonyha rovatunk vendégeCsákányi Eszter. A Kossuth- és Jászai-díjas színésznőt a hajdani ízekről és a főzés örömeiről kérdeztük a vele készült interjúban.

Csákányi Eszter ezernyi színpadi arcát ismerhetjük. Csak néhányat felvillantva a most műsoron levőkből: A hét asszonyában női sorsokat mutat be, az Orfeumban a Hajtűk című zenés előadóestjén énekel, a Dolcsaja Vitában Brezsnyev lányának félresiklott életét tárja elénk, a magány és kiszolgáltatottság megtestesítője a Fédra fitnessben. Minden alakításában persze ő maga is benne van, most arra voltunk kíváncsiak – ha már szerepekről van szó –, hogy privát életében milyen szerepet játszik a főzés, a konyhai ténykedés.

Ha jól emlékszem, valamilyen hirdetésben láttam a NoSaltyt, megtetszett a grafikája, felmentem az oldalra. Szimpatikus volt, hogy egyszerű, átlátható és nagyon célszerű. Rögtön tudod, miről van szó, érthető, könnyen rátalálsz arra, amit keresel. Egy internetes oldalnak ilyennek kell lennie. Nem szabad túlkomplikálni, mert akkor megijedsz. A legtöbb szakácskönyvben túl sok a szöveg, megrémül az ember, hogy hű, ez nagyon bonyolult, ezt én biztos, hogy nem tudom elkészíteni. Itt olyan receptek vannak, amiket meg lehet csinálni. Több kollégám is innen főz, mesélik, hogy például a feketeerdő-tortát milyen istenien készítették el a NoSalty-recept alapján. Rengeteg szakácskönyvem volt nekem is, aztán anyámtól is örököltem. Akkoriban, amikor még nem létezett az internet, a különböző országok gasztronómiáját ezekből ismerhettük meg, velük lehetett ízutazásokat tenni. Mostanra a nyomtatott szakácskönyv kicsit háttérbe szorult.

Egy kérdést megspórolhatok, azt, hogy ismered-e a NoSaltyt, mert tudom, a válasz: igen. Hogy akadtál ránk?

Főzős család volt a tiétek?

Nagyon is. Le sem tagadhatnám. Rengeteg bűnös ízemlékem van gyerekkorból. Persze utólag kapta a bűnös jelzőt, akkoriban a szüleim nemigen figyeltek arra, hogy a két gyerekük hízásra hajlamos. No, meg azokban az években nem is volt ez a téma a köztudatban. Ráadásul anyai nagymamám, Kabát mami, csodálatosan főzött. Nálunk mindig volt meleg kaja. Imádtam reggelire is a meleg ételt, például valamilyen főzeléket. Ez nem normális. Apu nagyon szeretett enni, elmondta a kívánságát, mit kér másnapra, nagymama pedig megcsinálta. Anyu szintén remek ételeket készített, de mivel nagymamám volt velünk otthon, ő vezette a háztartást.

Csákányi László és Csákányi Eszter: Az egyik ember gazdag

Apai nagymamám is zseniálisan főzött, ő hozta a Vas megyei ízeket a családba. A karácsonyok már csak emiatt is emlékezetesek maradtak. Délután ugyanis apai nagyanyámnál ettünk, este pedig nálunk gyűlt össze a család, az anyai nagymama főztjére. Én imádtam Csákányi mami szegény fasírtját. Ennek az a lényege, hogy nagyon sok zsemlével készül és kevés a hús benne. Másik nagymamámé viszont ennek a fordítottja. Emiatt persze mindig kirobbant és fellángolt a karácsonyi fasírtvita. Mert bezzeg nekem jobban ízlik a másik nagyi fasírtja! Erre azért is emlékszem ilyen tisztán, mert egyik kollégám, aki szintén Vas megyéből származik, megkínált az édesanyja készítette fasírttal – és újra előjött a hozzá kötődő emlék. Megnyugtató, hogy még fellelhetők a világban ezek az ízek.

fasírt

Fasírtgolyók

fasírt

Kenyérfasírt

Én soha nem tudtam pontosan rekonstruálni a családi recepteket. Az én főzésem kudarcos pontja éppen ez. Nem sikerült előhozni azokat a régi ízeket. Nagyanyám utasításait pontról pontra követtem, centire, grammra mindent ugyanúgy csináltam, mégsem lett olyan. Az övé persze mindig. Meg a nővéremé. Ő viszi tovább a családi vonalat. Akkor elhatároztam, tovább nem próbálkozom, más utat választok. Az a titkom, hogy kísérletezem. Nekem ugyanazt kétszer nem sikerül egyformára elkészítenem – kivéve persze a standard ételeket. No persze ebből az is következik, hogy belefutok néha ebbe-abba, és akkor bizony aznap nem a főztömet esszük.

Én olyan ízeket tudok, amilyeneket más nem. Szeretem például az indiai fűszereket, és azokból mondjuk, a marhahúslevesbe is teszek. Akkor azon meglepődnek, hogy jé, ez most vajon mitől lett ilyen különleges?

Szeretsz főzni?

Szeretek, de úgy nem, hogy ripsz-ropsz el kell készítenem valamit. Vannak persze bizonyos ételek, mint például a halak, azokat gyorsan összedobom, olívával, kaprosan. Akkor van kedvem igazán főzni, amikor nem dolgozom, van időm. Akkor jönnek hozzánk a barátaink, mindig van társaság, és főzőcskézünk. Úgy látom, mostanában előkelőbb helyre került a főzés. Amikor fiatal voltam, akkoriban ezt inkább tehernek éreztük. Lassan megtanulták a nők, hogy egy kellemes együttléthez mennyire hozzátartozik az étkezés is, milyen jó érzés valami finomat kínálni.

Szeretem a mártogatósokat, szoktam is csinálni. Öt perc alatt kész, répával, zellerszárral, adott esetben friss kenyérrel.

mártogatós

Fetadip

mártogatós

Zelleres mártogatós

Fontosnak tartom a kulináris élvezeteket, és azt, hogy szeressen valaki főzni, mert igenis, ezzel boldoggá tud tenni embereket. Emlékezetes élmény egy finom étel és ital mellett eltöltött néhány óra. A szüleim ezt is jól csinálták. Nagyon nagy tudásuk volt szerencsére a családi élet. Voltak baráti vacsorák is, libamájjal, rákészüléssel. Mert örömforrás ez is.

A kaposvári években is gyakran előfordult, hogy a színház után valakinél összedobtunk gyorsan mondjuk egy petrezselymes paprikás krumplit. Ezt ott tanultam, isteni, különleges ízt eredményez a nagyon sok, apróra vágott petrezselyem és a paprikás krumpli összetalálkozása.

Most, miközben beszélünk róla, megfogalmazódik bennem, hogy több idő kellene az együttlétre. El is határoztam – mivel szeretek filmeket nézni, és karácsonyra kaptam egy projektort ajándékba –, ragyogó alkalom lesz a közös mozizás a baráti, főzőcskézős, együtt evős összejövetelekre.