Tavaly bejárta a világhálót Bethany Townsend 23 éves, Crohn-betegséggel élő modell képe, aki fényképével hívta fel a figyelmet a betegségre illetve arra, hogy a betegséggel élőknek nem kell állapotuk miatt szégyenkezniük. A képen Bethany látható a műtétjét követően, a hasfalon kivezetett belek tartalmát felfogó ún. sztómazsákkal. A Bethany férje által, nyaralásuk során készített kép a brit Crohn és Colitises betegek egyesületén keresztül eljutott a betegségben szenvedő emberek ezreihez, majd a social medián keresztül emberek millióihoz, bátorítva őket arra, hogy beszéljenek a betegségről.
A Crohn-betegség az emésztőrendszer krónikus, gyulladásos betegsége, amely a tápcsatorna bármely szakaszán kialakulhat a szájüregtől a végbélig, de leggyakoribb a vékony-, és a vastagbél együttes megbetegedése. A betegségre jellemző, hogy a fellángolás - a tünetek megjelenése, erősödése -, és a remisszió - a tünetek visszahúzódása, a nyugalmi állapot - periódusai váltakoznak. Elsősorban a fiatalok (20-30 év közöttiek) betegségeként szokták emlegetni, de kialakulhat gyermekkorban és 60 év felett is. Hazánkban 20-25 000-re tehető a (diagnosztizált) gyulladásos bélbetegségben élő betegek száma.
A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn okai ma még nem teljesen ismertek (e betegségek közé tartozik még a Colitis ulcerosa, azaz fekélyes vastagbélgyulladás is). Kialakulásában szerepet játszhatnak autoimmun folyamatok, genetikai tényezők, környezeti hatások, valamint a nem megfelelő táplálkozás, például a rostszegény étrend, a túlzásba vitt finomított szénhidrát, hidrogénezett zsírok bevitele is. Tünetei közé tartozik a fogyás, az étkezés után fokozódó hasi fájdalom, éjjel is jelentkező hasmenés és visszatérő lázas állapot is. Ha a vastagbél is gyulladt, akkor jellemző a véres hasmenés.
Olvastad már?
Mivel a táplálkozásunk során bevitt tápanyagok a vékonybélben szívódnak fel, ezért a ennek gyulladása felszívódási zavart, tápanyaghiányt okoz, melynek következménye a fogyás, a vérszegénység, a fehérje-, só-, vitamin- és ásványianyag-hiány. Az emésztőrendszert érintő tüneteken kívül ízületi panaszok, gyulladások, bőrelváltozások és szemtünetek is előfordulhatnak.
A betegség kezelésének alapja gyógyszeres terápia, ami többek között szteroidos és nem szteroidos gyulladáscsökkentőkkel, immunszupresszióval és biológiai hatóanyagokkal történik. Műtéti megoldásra is szükség lehet, ami erős vérzés, életet veszélyeztető sipolyok, perforáció, bélelzáródás esetében indokolt, ekkor kerülhet sor a belek egy részének eltávolítására. Ez azonban sajnos nem hoz végleges gyógyulást, mert a betegség a tápcsatorna egy másik részén kialakulhat.
Hogyan étkezzen a beteg?
A betegséghez kapcsolódó étrend két szakaszra osztható: a fellángolás alatti és a nyugalmi időszakra.
- A fellángolások idején a legfontosabb feladat, hogy a leromlott állapotú beteg megfelelő energiához jusson, fontos a folyadék-, a fehérje- és az elektrolitpótlás, cél, hogy megszűnjön a felszívódási zavar, és sikerüljön elérni a nyugalmi állapotot.
- A betegségre jellemző, hogy eltérő a betegek toleranciája a különböző ételekkel, élelmiszerekkel szemben. Érdemes étkezési naplót vezetni, feltüntetve az étkezések idejét, az elfogyasztott ételeket, azok mennyiségét és azt, ha valamilyen panaszt, tünetet okoznak.
- A gyakori, kis étkezések alapvető fontossággal bírnak, hiszen a gyulladásban lévő bélrendszer nem képes egyszerre megbirkózni nagyobb mennyiségű táplálékkal.
- A betegség fellángolásakor nagy kíméletre van szükség, ilyenkor fogyasztható ételek például a főtt burgonya, rizs, sárgarépa, reszelt alma és almapüré héj nélkül, világosra pirított kenyér, kétszersült. Enyhüléskor be lehet vezetni az étrendbe a sovány húsokat, pl. főtt vagy zsiradék nélkül sütött csirke- vagy pulykamellet, borjút, nyulat, és zsenge zöldfőzelékeket is főzve, párolva. Zsiradékot csak fokozatosan és kis mennyiségben érdemes ilyenkor még fogyasztani, a tengeri halak omega-3 zsírsavtartalma kedvező hatású.
Melyek azok az élelmiszerek, ételek amelyek nem ajánlottak?
- Az olajos magvak, bár alapvetően sok jó tulajdonsággal rendelkeznek, Crohn-betegek számára nem javasoltak, mivel nehezen emészthetőek.
- Hámozatlan zöldségek és gyümölcsök - a rossz tapasztalatok miatt sokan szinte teljesen kihagyják az étrendjükből a nyers zöldségeket és gyümölcsöket, de itt is nagyon fontos az egyéni tolerancia. Van, aki bírja nyersen a meghámozott almát, de többeknek csak párolva, sütve vagy főzve nem okoz gondot. A gyümölcsök közül az aprómagvasok - málna, eper, ribizli, stb. - is tiltólistások ebben a szakaszban, de szűrt levüket lehet inni. A paradicsom a legtöbb beteg tüneteit súlyosbítja, ennek oka lehet a héj, a mag és a savasság is.
- A bő zsiradékban készült ételek egyébként sem tartoznak az egészséges táplálkozásban ajánlott ételek közé, de ebben a diétában tényleg kerülni kell őket.
- A teljes kiőrlésű gabonákból készült ételeket a betegség fellángolásakor érdemes mellőzni, de tünetmentes időszakban fontos, hogy szerepeljenek az étrendben.
- A gyulladásos bélbetegségekhez gyakran társul laktózintolerancia, de szerencsére ma már elég sok tejterméket készítenek laktózmentes formában, ilyenkor válasszuk ezeket.
- A hüvelyesek, a brokkoli, karfiol, karalábé, káposztafélék az egészséges bélrendszerrel rendelkezők számára sok előnnyel járnak, de a gyulladásos bélbetegségben könnyen okozhatnak puffadást, görcsöket és hasmenést.
- A csípős paprikáról, borsról, tormáról sajnos le kell mondani, de bátran használhatunk zöldfűszereket, amelyek nem mellékesen az ilyenkor nem túl jó étvágyat is fokozhatják.
- Élvezeti szerek közül a kávét, a csokoládét, a szénsavas üdítő italokat is ki kell iktatni az étrendből, mert ronthatnak az állapoton.
Tünetmentes időszakban a beteg egyéni tűrőképességének megfelelően minél kevesebb korlátozás legyen az étkezésben!