A cöliákia diagnózisának legfontosabb lépései

Puffadsz, hasmenésed van vagy épp "csak" rossz a közérzeted? Ezek a vizsgálatok segítenek kideríteni, hogy cöliákia állhat-e a tüneteid hátterében.

A cöliákia, korábbi, ismertebb nevén lisztérzékenység gyakorisága 1:400, ami azt jelenti, hogy a lakosság körülbelül 1-2 %-a érintett. Korábbi cikkünkben írtunk a divatos gluténmentes diéta hatásairól és a nem cöliákiás gluténérzékenységről.

Dr. Vojnisek Zsuzsanna, a Rózsakert Medical Center gyermek-gasztroenterológusának segítségével most összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni a cöliákiáról, hogyan diagnosztizálható a betegség, milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni?

Dr. Vojnisek Zsuzsanna, a Rózsakert Medical Center gyermek-gasztroenterológusa

Mi a cöliákia?

A cöliákia a vékonybél autoimmun betegsége, amelyet a glutén fogyasztása vált ki. Ennek következtében a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul és súlyos felszívódási zavarok jelentkeznek, hiányállapot alakulhat ki. A betegség genetikailag öröklődhet. A tünetek a gluténfogyasztás megkezdése után bármely életkorban kialakulhatnak. Amennyiben nem jut glutén a szervezetbe, a tünetek megszűnnek. A betegség terápiája tehát az egész életen át tartó, szigorú gluténmentes diéta.

Leggyakoribb tünetek: hasi fájdalom, haspuffadás, fáradékonyság, krónikus hasmenés, vagy éppen székrekedés, emésztési panaszok. A nem kezelt cöliáka eredményeként felszívódási zavarok alakulnak ki, amelynek tünetei: fogyás, súlyos esetben ödéma illetve vitamin- és nyomelemhiány-állapotok.

Sajnos előfordulhat az is, hogy a beteg teljesen tünetmentes, ilyenkor a diagnózis nehezebb, általában egyéb okból végzett szűrés során, véletlenül fedezik fel a betegséget.

A diagnózis lépései

  1. Részletes anamnézis, amely során a beteget kikérdezik a panaszokról, korábbi betegségekről, a családban előforduló betegségekről, étkezési szokásokról, gyógyszerszedésről.
  2. Részletes fizikális vizsgálat.
  3. Vérvizsgálat: ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján cöliákia gyanúja áll fenn, vérvizsgálatot végzünk a gliadin-ellenes, endomysium-ellenes és/vagy a transzglutamináz-ellenes, IgA vagy IgG típusú antitestek (tTG) kimutatására. A vérvétel során vérkép, vasháztartás és májfunkciós próbák vizsgálata is történik.
  4. Vékonybél nyálkahártya biopszia: a végleges diagnózis felállításához minden esetben a vékonybél nyálkahártyájából veszünk mintát, endoszkóp segítségével és a cöliákiát igazoló eltéréseket (boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám) keresünk. A vizsgálat helyi érzéstelenítésben, gyermekek esetén altatásban történik.
  5. Fontos, hogy a vizsgálatok előtti időszakban a páciens ne vonja meg magától a gluténtartalmú ételeket, mert ilyen esetben az antitestek nem mutathatók ki a vérből, és a nyálkahártya felülete magától gyógyul, így a diagnózis nem állítható fel.
  6. Családi halmozódás esetén lehetőség van a cöliákia genetikai vizsgálatára is.

Mi a helyzet a gyógyszertári gyorstesztekkel?

A gyógyszertárakban mindenki számára elérhető a cöliákia-gyorsteszt. A teszt érzékenysége 97%-os, tehát 100 cöliákiás betegnél 3 esetben negatív a teszt annak ellenére, hogy a beteg cöliákiás. A teszthez egy csepp, ujjbegyből vett vérre van szükség, ebből kimutatható a lisztérzékenységre jellemző antitest jelenléte a vérben. Pozitív eredmény esetén mindenképp szükséges orvoshoz fordulni, mert a gyorsteszt nem helyettesíti a nyálkahártyabiopsziát, amellyel a diagnózis felállítható.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

címlapfotó: 123rf

Címlapról ajánljuk