Wang Qiang 1997 környékén nyitotta meg első éttermét Budapesten, nála még a régi motoros kifejezés is teljesen helytálló, mert a szakmában is az, és egyébként szabadidejében is kedveli a kétkeréken való suhanást. Wang mester csak földrajzilag cserélte Kínát Magyarországra, küldetése, hogy otthona ízeit olyan módon mutassa be itthon, ami tényleg eredeti, gazdag, és nem kívánná sosem szinkronizálni őket. Fűszeres, erőteljes és megjegyezhető minden falat.
Autentikus kínai konyha vár minden Biang Bisztróban
Amikor 2018-ban az Oktogonon megjelent az első Biang, nemcsak a kirakatban szorgosan dolgozó tésztakészítő robot miatt figyelt fel rá a főváros, hanem a gyorsasága és átütő ízei miatt is. A figyelem nem lankadt azóta sem, szemfülesnek kell lennünk ahhoz, hogy helyet kapjunk a munka utáni órákban, hiszen apró a bisztró, és folyamatos a pörgés. Tehermentesültek kicsit a Kálvin térhez közeli étterem nyitásával, ahol jóval nagyobb a befogadóképesség, viszont Wang úgy határozott, hogy az Astoriára is elhozza a Biang márkát, ezzel pedig biztos pontot szolgáltat a forgalmas csomóponton.
Azoknak, akik csak gyorsan, egyedül betérve szürcsölnének egy levest, és azoknak is, akik társasággal ennék végig a palettát.
A metrótól egy kicsit kell sétálni a páros oldalon a Blaha Lujza tér felé, és fel is tűnik a Biang Astoria: odalent a konyha és néhány, a gyors étkezésre kitalált ülőhely, a galéria pedig olyan 20 ember befogadásra alkalmas.
A levesekkel sosem lehet mellényúlni
Ami az étlapot illeti, sok az átfedés a többi bisztróval, de vannak bőven újdonságok is: ezeket itt kóstoltatják meg az igazi kínai ízekért rajongó ínyencekkel, akiknek tényleg számít a valódiság. Megsúgjuk, hogy az indulás alkalmával a „tesztidőszakban” minden vendégüket megajándékozzák egy grátisz, kis adag erős-savanyú levessel. Ez amolyan belépő: a forró, kissé zselés konzisztenciájú kínai kezdés csábító fogás, jól megágyazhat a továbbiaknak. Épp ezért ajánljuk alapesetben szintén, hogy "csak" a kicsi levest válasszátok, mert rengeteg egyéb, tésztás-húsos újdonsággal készülnek ebben a Biangban is. Wang külön kiemelte nekünk, hogy annyi jóféle hideg előételük van most az étlapon, mint eddig sosem. Nehéz is eljutni a főételig vagy az annak beillő leveskompozíciókig, mivel annyi a lehetőség.
Szinte már említeni is felesleges, de náluk is akkor járunk a legjobban, ha szépen betologatjuk a tányérkákat az asztal közepére, és többfélét kóstolunk.
Nem kell attól tartani, hogy minden egy kaptafára készül, a Biangban nincs kínai régiós szabály, bárhonnan érkezhet az autentikus fogás, az biztos, hogy egyedi lesz. Az annyira karakteres fűszerek és olajok világában, mint például a szezámolaj, a szecsuáni bors, a chili, vagy egyáltalán az ötfűszer megjelenése (csillagánizs, fahéj, szegfűszeg, édeskömény és/vagy szecsuáni bors vagy gyömbér, esetleg fehér bors) garantálja az élményt, a megjegyezhető ízeket. Nem véletlen, hogy aki például kóstolt már egy-egy finomságot a Biangban, az vissza szokott térni hozzá, mert mindig hozza azt az egzotikus hatást.
Amellett, hogy rengeteg húsfélét használnak, a csülöktől kezdve a császárhúson át az omlós kacsáig, a vega vagy legalábbis zöldséges ételek is változatosak. Pak choyból (bordáskel), különféle retkekből, gombákból sincs hiány. És még valami, amire Wang büszke: még több figyelmet szentelnek a tálalásra, tényleg nagyon csinosra rendezik a nagy, sokösszetevős tálakat is. Nem beszélve a csodás levesekről!
A Biang Bisztró nagyágyúi: ragacsos húsok, szószos tészták
Szerintünk a Biangok legnagyobb erősségei a szószos tészták és a ragacsos-omlós húsok, most is kóstoltunk a műfajból, és elégedetten nyugtáztuk, hogy ezt a műfajt még mindig náluk kapjuk meg a leggazdagabban. A Wang által kínai spagettinek hívott, valójában sokkal ducibb és szuper harapású házi tészta nekünk még nagyobb szerelem, mint a laskajellegű biangbiang. Egyszerűen ez a „spagetti” annyira jól veszi fel a szószt, és olyan kellemes textúrájú, hogy bármilyen tésztaételt el tudnánk vele képzelni. Azért a carbonara durva lenne… de eljátszottunk a gondolattal, hiszen olyan, mintha a strozzapreti (papfojtó) és a pappardelle szerelemgyereke lenne.
Amit mindenképp ajánlunk, az a háromféle formában tálalt marhahússal készülő leves, tésztával. Durva adag, főételi magasságba emelkedik, és ha mégsem tudunk végezni vele helyben, hazáig a tészta jó eséllyel felszívja a fűszeres levest. Nagyon klassz a dinsztelt-szójaszószos császár, ami rizsre kerül, pak choyjal érkezik, és egy fantasztikus pácolt tojás is jár mellé. A főtt húsos derelyék is kellemes választásnak bizonyulnak, ahogy a házi savanyúságokkal sem nyúlunk mellé, hiszen jól frissítik a mélyebb ízeket, sok fűszert. Levesezni, tésztázni irány tehát a Biang Bisztró az Astorián, hamar kedvenccé fog válni!
Címlapkép és fotók: Forgács Zsuzsanna
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még többb izgalmas étteremajánlót, interjút olvashatsz itt:
