Életmód 2020.11.30.

Beszélni kell az endometriózisról – tízből egy nőt érint, mégsem kap elég figyelmet ez a fájdalmas betegség

Szász Nóri

Tízből egy nőt érint, mégis nagyon keveset tudunk az endometriózisról, amely szinte láthatatlanul keseríti meg az érintettek életét.

A fájdalmas menstruáció a női lét velejárója – sulykolják már a kezdetektől a lányok fejébe. De mi van akkor, ha ez a fájdalom olyan elviselhetetlen minden hónapban, hogy attól lábra sem tud állni az illető? Ha egy nőnek a mindennapjait a menstruációja köré kell szerveznie, mert azokon a bizonyos napokon képtelen funkcionálni, dolgozni, tanulni, barátokkal találkozni, gyereket nevelni, kutyát sétáltatni, vagy akár csak az ágytól a konyháig elvánszorogni. Az endometriózis leggyakoribb tünete a fájdalmas és erős menstruáció, de számos más problémát, így menstruációk között fellépő vérzést, görcsöket, cisztákat, fájdalmas szexuális együttlétet, bélpanaszokat, húgyhólyagpanaszokat, ízületi panaszokat, ritka esetben légmellet és akár meddőséget is okozhat.

A menstruáció és a menstruációs vér mind a mai napig tabunak számít, és ha nálunk nem is stigmatizálják úgy, mint egyes afrikai, arab vagy ázsiai országokban, az erről való nyilvános beszédtől még ódzkodik a társadalom. Ez a fajta hozzáállás hatással van az endometriózis ismertségére, és arra, hogy a nők, akik ezzel élnek, tudják-e egyáltalán, mi okozza a panaszaikat. Egy barátnő, testvér, kolléga, a minden nap látott szomszédasszony is küzdhet a fájdalommal vagy egyéb panaszokkal, miközben nem is tud róla, hogy endometriózisa van.

Több orvos és több év is kellhet, hogy diagnosztizálják az endometriózist

Az endometriózis az utóbbi években egyre többet figyelmet kapott, a szakértők igyekeznek tudatosítani a nőkben, hogy a rendkívüli fájdalmakkal járó menstruáció - ugyanakkor nem csak az endomeztriózis okozhatja ezt - nem normális, és nem kell elviselniük, az orvostudomány azonban még mindig nehéz helyzetben van a betegség felismerése és kezelése terén. Maga az endometriózis azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívülre kerül, azonban továbbra is úgy viselkedik, mint a méhen belüli nyálkahártya, cisztákat, illetve összenövéseket és hegesdést okozva.

„Az endometriózis a méhüregen kívül helyezkedik el, azonban a méhnyálkahártyához hasonlóan viselkedik, hormonális hatásra megduzzad, és ezzel panaszokat, leginkább fájdalmat okoz. A méhen belül és méhen kívül is elhelyezkedhet változatos formákban, úgymint méhnyak körül, petefészek, méhszalagok, hashártya, lágyéki szalagok, vastagbél, vékonybél, köldökgyűrű, mellkas, ízületek. A fenti felsorolásból is sejthető, hogy szinte végtelen és más betegség tüneteivel összemosódó tüneteket okozhat” - ismertette a Dr. Artner Attila sebész-nőgyógyász.

Ferenczi Szonjánál 2016 végén találtak egy petefészekcisztát, majd az erősödő fájdalmak miatt az ügyeleten kötött ki, ahol Dr. Demeter Ágnes azonnal endometriózisra gyanakodott, a végső diagnózisra 2017 márciusában, a műtéttel került sor. Nála a betegség okozta összenövés miatt a méh hátsó falát és a végbelet kellett szétválasztani, illetve a jobb petefészkéről és a hashártyáról is távolítottak el endometriózisos sejteket. Minden endometriózisos eset más és más, eltérőek a tünetek, azok intenzitása, mivel az endometriózisos sejtek nagyon különböző helyeken bukkanhatnak fel.

„Átlagosan több, akár öt-hét év, amíg egy endometriotkius állapot diagnosztizálásra kerül. A tünetek változatossága miatt is nehéz diagnosztizálni a betegséget” - mondta Dr. Artner Attila. Mivel sok esetben nagyon apró, nem kitapintható gócokról van szó, így klasszikus vizsgálattal egyáltalán nem lehet feltárni a betegséget, így a hüvelyi ultrahang és a hastükrözés szükséges a kórmegállapításhoz.

A retrográd menstruációtól a nőiség megéléséig

Felmerül a logikus kérdés, hogy mi okozza az endometriózist? Sajnos erre az orvostudománynak nincs egzakt válasza, a feltételezett okok a retrográd menstruáció – azaz, hogy a menstruációs vér visszafelé folyik a testbe – teóriájától a lelki eredetű magyarázatokig széles skálán mozognak.

Árvai Nóra pszichológus 2010-ben indította az Endoblog.hu, kimondottan az endometriózisra fókuszáló, egyszerre informatív és támogató oldalt. Azt mondja, hogy nagyon fontos minden nő történetét úgy meghallgatni, mintha az az első lenne. A 21. században szeretünk minden betegséget lelki okokra visszavezetni, de a teóriák, miszerint az endometriózisban szenvedő nőknek problémájuk van a nőiességük megélésével, vagy azért alakult ki a betegség, mert nem akarnak gyereket, az nemhogy nem konstruktív, de egyenesen káros. Ezeket a feltételezéseket cáfolja meg, hogy bizony nemcsak a gyermektelen nőket érint, hanem anyákat éppúgy. Ezzel együtt az endometriózis különösen érzékeny a stresszre, amit a mindennapi élet kihívásai mellett a betegség tovább gerjeszt.

„Diagnózis előtt leginkább a kétségbeesés, az összezavarodottság, önhibáztatás, és az orvostól-orvosig rohangálás miatti kimerültség jellemzi a nők lelki állapotát. Diagnózis után tapasztalni lehet náluk egyfajta megkönnyebbülést, mert már tudják, mivel kell szembenézniük. Ha az endometriózis termékenységi nehézséggel jár együtt, az érintettek csökkent értékűnek érzik magukat, bűntudatuk van, sokan fogalmazzák meg, hogy nőként selejtesnek érzik magukat. Mivel a fájdalom bármikor jelentkezhet, bármikor jöhet rendellenes vérzés, sokan félelmekkel, szorongásokkal élnek együtt, távolabb kerülnek a barátaiktól, mert gyakran az utolsó pillanatban kell lemondaniuk programokat, így szociális izoláció is felléphet, és akár depresszióig is elmehet ez az állapot” - magyarázta Árvai Nóra, az Endoblog.hu pszichológusa kérdésünkre.

Kezelési lehetőségek: gyógyszer, műtét, szülés

Ahogy az endometriózis okai sem ismertek, az orvostudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan kezelés, ami biztosan és véglegesen megszüntetné az endometriózist. Egy endometriózis-gyanús nő általában három lehetőséggel távozik az orvosi rendelőből: mivel a betegség a női hormonokra reagál, ezért az egyik út a gyógyszeres kezelés, műtét, illetve mintegy mágikus megoldásként mindig elhangzik a teherbe esés, pedig ahogy fentebb szó esett róla, az anyaság sem jelent védőpajzsot az endometriózissal szemben.

„Ez sajnos nem aktuális a következő hónapokban, nem érzem azt az anyagi biztonságot és a lelki érettséget, ami egy gyermekvállaláshoz kell. Szeretem az életemet úgy, ahogy jelenleg van. Az orvosok azonban már az első műtétem során azt javasolták, hogy essek teherbe fél éven belül, pedig ma már nem is vagyok együtt azzal, akivel akkor voltam. Nem szerettünk volna felelőtlenül beleugrani egy ilyenbe csak azért, mert az orvosok köteleznek rá. És ez egy nagy teher egy párkapcsolatban” - meséli Ferenczi Szonja. Az ő esetében különösen érzékeny ez a téma, mert az endometriózis miatt nála a teherbe esés nehezebb lesz az átlagosnál. „Sokszor előfordult, hogy havonta más orvos rendelőjéből jöttem ki sírva, miután újra és újra elmondták, hogy nem lehet majd természetes úton gyerekem, és ne számítsak sok jóra.”

Dr. Artner Attila ennek kapcsán elmondta: „Az endometriózissal küzdő hölgyeknél fel kell hívjuk a figyelmet arra, hogy spontán teherbeeséssel próbálkozhatnak, azonban a betegség okozhat mind a petesejtképzésben, mind a petevezetékkel vagy a méhüreggel kapcsolatban olyan szövődményeket, melyek orvoslására végül szakmai segítségre lesz szükségük." Az endometriózis azonban nem minden esetben jár együtt termékenységi nehézségekkel, de visszatérő eleme.

Árvai Nóra munkájának része, hogy olyan nőket segít, akiknek nehezebb a fogantatás. „Lehetnek fizikai okok, de olyan szinten is okozhat termékenységi nehezítettséget az endometriózis, hogy bizonyos esetekben fájdalommal jár az együttlét, a fájdalomtól való félelem pedig mindkét oldalon jelentősen csökkenti a kedvet szexuális aktusokhoz. Ennek ellenére endometriózissal is teherbe lehet esni, és egészséges gyermeknek életet adni.”

Az életmódváltás és a lelki munka javíthat az endometriózis állapotán

Válassza valaki akár a gyógyszeres kezelést vagy a műtétet, esetleg döntsön úgy, hogy nem kéri ezeket, ahhoz, hogy az endometriózis mellett javuljon az életminősége, az önmagára való odafigyelés, az életmódbeli változtatások elkerülhetetlenek. Ferenczi Szonja több éve küzd már az endometriózissal, és bár megműtötték, ő úgy érzi, nem találta meg a nyugati orvoslásban a számára megfelelő segédeszközt ebben a harcban.

„Én végül a lelki munkában, az absztinenciában, az étrendváltoztatásban és az akupunktúrában találtam meg a kulcsot a tünetmentességre. Az endometriózis nagyon érzékenyen reagál a stresszre. Sokszor a legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudok jól kezelni egy-egy stresszes helyzetet, és ilyenkor a betegség is nagyobb eséllyel üti fel a fejét.”

A rendszeres sport, a diéta elengedhetetlen része, illetve mivel a betegségre a stressz kiemelt hatással van, így a megfelelő stresszkezelő technikák elsajátítása szintén nélkülözhetetlen. Árvai Nóra táplálkozási tanácsadóként szakácskönyvet is írt, amely az endometriózis-diétának megfelelő recepteket tartalmaz. „Endometriózis esetén bizonyítottan jó, ha az érintett személy kerüli a vörös húsokat, a túlzott cukorfogyasztást és az ösztrogéntartalmú ételeket. A diéta az egészségügyi oldala mellett azért is segít, mert visszaadja az érintett nők kontrollérzetét.”

Szükség van a változásra az edukációban és az egészségügyben

Szonja a közösségi oldalain gyakran osztja meg tapasztalatait, legutóbb szeptemberben írt kálváriájáról. „Fontosnak tartom az edukációt, hiszen nem lehet tudni, hogy egy nő a világban azért próbálja elnyomni a fájdalmát a munkahelyén, mert nem akar gyengének látszani, holott egy kőkemény betegséggel küzd. Vagy valakit éppen gyengének vagy hisztisnek titulálnak, amiért fáj a menstruációja, vagy esetleg tönkremegy egy párkapcsolat, mert fájdalmas a szexuális életük, és nem tudják az okát, esetleg nem jön össze a baba.”

Saját tapasztalatait pedig igyekszik a javára fordítani: „Az endometriózis egy relatív dolog az életemben, attól függ, honnan nézzük. Rengeteget köszönhetek neki, de nagyon sokat el is vett tőlem. Időről-időre visszajön, hogy emlékeztessen, hogy dolgoznom kell valamin. Remélem, hogy kegyes lesz hozzám, és ideenged majd egy kicsi lelket, amikor eljön az ideje. Addig is igyekszem vele barátságot kötni, és mindent megtenni, amivel csökkenthetem az esélyeit a tombolásra.”

Az edukáció mellett az orvosi oldalon is fontos lenne változtatni. Ahogy Árvai Nóra felhívta rá a figyelmet, ha nem magánellátásról van szó, akkor hosszú listák vannak még mindig, gyakran nagyon súlyos tünetekkel is viszonylag hosszabb ideig kell várni a műtétre. Számos új eljárás, technika vagy eszköz pedig egyáltalán nem elérhető Magyarországon. Itthon tovább nehezíti a helyzetet, hogy az orvosoknak kevés idejük van egy-egy betegre, így sokszor a nők úgy érzik, nincs elég információjuk ahhoz, hogy döntést hozzanak a saját testükkel kapcsolatban, ez pedig további félelmeket és bizonytalanságot eredményez. Emellett hozzáteszi, hogy gyakran az orvosok is rátesznek a bűntudatérzetre, például ha egy egyedülálló nőt felelősségre vonnak, hogy miért nincs még gyereke, vagy miért nem tervez, esetleg azt tanácsolják, hogy hagyja ott a munkahelyét, mert az túl stresszes.

„Személyre szabott tanácsok kellenek, hogy miként tudnak az életmódjukon változtatni. És empátia, empátia, empátia, erre van óriási szükség.”

Ezeket olvastad már?