Már a boltok is felszólaltak az árréstop kapcsán, amely március 17-én lép életbe, és 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik. Ugyan átmenetileg a pozitívumokat tapasztalhatja a magyar vásárló, azonban több árnyoldala is lehet a történetnek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint több negatív hatása is lehet a hamarosan életbe lépő árrésstopnak. A szervezet kiemelte, hogy az árrés működési költségeket fedez, és nem profitot jelent, ráadásul az élelmiszergyártók egyre nagyobb nyereséget könyvelhetnek el, és őket mégsem érinti az intézkedés. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árréssből finanszírozzák:
- „közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
- a piaci áron fizetett rezsit;
- a közterheket;
- az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót."
Ez utóbbi, amely közel 300 milliárd forintot jelent, ezidáig az árakba és akciókba épült be, de ezután a költségvetésbe kell befizessék.
Ez azt jelenti, hogy elmaradó akciókra számíthatunk.
Emellett az új intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezzel a magyar agrárium szereplőit hozva még nehezebb helyzetbe. Ráadásul az is felmerült, hogy az árréstopot minden élelmiszerre kiterjesztik.
Ami azt jelentené, hogy modern kiskereskedelem véget érhet: nem lesz választék, se akció, se verseny.
Az új szabályozás több problémát is felvet
A beszállítók semmilyen formában nem vesznek részt az infláció elleni küzdelemben, márpedig nélkülük az árak nem fognak csökkeni. Más országokban, ahol árrésszabályozás van érvényben (mint például Szerbia és Románia), a termelőkre és beszállítókra is érvényes a szabályozás.
„Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak."
Még több friss cikk:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!