Változatos, rostban gazdag étkezés – egy friss kutatás szerint ez is segíthet az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításában. Bár nemrég írtunk arról, hogy egyénenként változhat, milyen és mennyi rost az egészséges, egy új tanulmány most amellett foglal állást, hogy az átlagosan napi 8-10 grammnyi rost elfogyasztása mindenki számára hasznos lehet a bélbaktériumok szempontjából, és hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozó maradjon a szervezetben.
A különféle, gyakran használt antibiotikumokkal, például a tetraciklinnel és az aminoglikoziddal szemben rezisztens kórokozók világszerte jelentős kockázati forrást jelentenek, ráadásul az antibiotikum-rezisztencia problémája – ez a kifejezés a baktériumokra, vírusokra és az antibiotikumokkal szemben rezisztens gombákra is használható – valószínűleg súlyosbodni fog az elkövetkező évtizedekben.
Az emberekben az antimikrobiális rezisztencia nagyrészt a bélmikrobiomon alapul, ahol a baktériumok genetikailag kódolt stratégiákat hordoznak az antibiotikumokkal való találkozás túlélésére. Éppen ezért az étrendi módosítások új fegyvert jelenthetnek az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók ellen, az új amerikai kutatás pedig most erre ad tanácsokat a rostfogyasztással kapcsolatban.
Teljes kiőrlésű kenyér PeZsuRi konyhájából
Mindig próbálkozok jó kenyeret készíteni, na most sikerült :-) Ez valami isteni finom, kívül ropogós, belül puha, nem tömör. Nyami!
Paradicsomos cukkini sütve
Nyár elején elhatároztam, hogy konyhakertet készítek, de mivel kezdő vagyok még, csak cukkinit, tököt és paradicsomot ültettem. Nagy meglepetésemre óriás cukkinik árasztották el a ...
Zöldségfasírt őzgerincformában, hagymás tört burgonyával
Húsmentesen is lehet remek ünnepi ételt készíteni! Ráadásul ez glutén- és laktózmentes is! Ezt az ételt a mindenevők is simán be fogják tolni, de a mentesen étkezőknek olyan ...
A tanulmány szerint a kutatók az emberi bél kórokozóiban megtalálható antibiotikum-rezisztenciát okozó gének szintjének összefüggéseit keresték mind az étrendi rostokkal, mind az állati fehérjékkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a rostban gazdag, de fehérjében alacsonyabb étrend (főleg, ha az utóbbi fehérjeforrás marha- vagy disznóhús volt) összefüggésbe hozható az antibiotikum-rezisztens gének alacsonyabb számával. A kutatók azonban megjegyzik, hogy a fehérjére vonatkozó eredmények statisztikailag nem annyira fontosak, mint amennyire erős az összefüggés a rostban gazdag táplálkozás és a kevesebb rezisztens gén között.
Az is fontos eredmény, hogy a rostbevitel mellett a változatos étrendet találták még a legfontosabb faktornak a megfelelő bélmikrobiom fenntartásában. Ez összefoglalva annyit jelent, hogy aki változatos, rostban gazdag étrendet követ, az tesz a legtöbbet azért, hogy minél kevesebb antibiotikum-rezisztens baktérium legyen a bélrendszerében.
Még több a rostokról:
