A szelén, bár csupán nagyon kis mennyiségben van rá szükségünk, nélkülözhetetlen az egészségünk megőrzése érdekében.
A szelént a növények szervetlen formában a talajból szívják fel és felhasználják szerves molekuláik felépítéséhez. Belőlük táplálkozás útján, már szerves formában kerül az állatok, valamint az ember szervezetébe. Az, hogy elegendő szelént fogyasztunk, több tényezőtől is függ, de elsősorban a talaj szeléntartalmától. Ugyanis a talaj szeléntartalma földrajzi területenként változó: Kínában például alacsony, az USA-ban pl. Dakota és Wyoming államban magas, míg Európa szelénellátottsága közepesnek tekinthető.
Miért van rá szükségünk?
A szelén szervezetünkben általában fehérjék alkotórésze, és számos enzimfolyamatban vesz részt. Fontos szerepet tölt be többek között a DNS-szintézisben, biztosítja a sejtek épségét, szükséges a pajzsmirigy működéséhez, továbbá véd az oxidációs folyamatok során. A szervezetünkben található szelén mennyisége számos betegség lefolyását, és egyes szövődmények kialakulásának kockázatát is befolyásolhatja.
A szelén továbbá hozzájárul:
- az immunrendszer megfelelő működéséhez;
- a vírusfertőzések elleni védekezéshez;
- a sikeres reprodukcióhoz és az ivarszervek egészséges működéséhez;
- az agy normális működéséhez (ugyanis antioxidáns hatása védi az idegrendszert, hiánya viszont növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát);
- a pajzsmirigy megfelelő működéséhez;
- a szív és érrendszer egészségének megőrzéséhez, (mivel csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát);
- a daganatos betegségek megelőzéséhez.
A szelén élettani hatásait napjainkban is kutatják. Ígéretes eredményekről számolnak be a vírusok elleni küzdelemben például HIV- és hepatitisfertőzés esetében, valamint a rákkutatás terén is.
Olvasd el!
Mennyi szelénre van szükségünk?
Amerikai adatok szerint az ajánlott napi beviteli mennyiség 13 éves kor felett 55 μg. Az európai ajánlások - tekintettel a kevés kutatási eredményre - úgynevezett elegendő mennyiséget határoztak meg, ez felnőttek esetében 70μg/nap, amely 85μg/napra nő terhesség és szoptatás idején (EFSA).
A felnőtt emberi szervezet általában mintegy 6 mg szelént tartalmaz, amely a legnagyobb mennyiségben a vázizomrendszerben van jelen, a legnagyobb koncentrációban pedig a májban, a fogzománcban és a körömben mutatható ki.
A szelén mennyiségére a szervezetben vér- és vizeletvizsgálat alapján következtetnek. Ezzel a módszerrel az aktuális szelénellátottság vizsgálható. A hosszú távú szelénbevitelről a haj, illetve a köröm szeléntartalmának meghatározása ad tájékoztatást.
Hogyan juthatunk hozzá?
Európában a különböző élelmiszerek közül a legjobb szelénforrások a tengeri halak, a kagylófélék, a rákok és egyéb tenger gyümölcsei. Tartalmaznak szelént a belsőségek, a húsok és a tejtermékek is. Kapható továbbá számos szelénnel dúsított élelmiszeripari termék, például reggeliző pehely, müzliszelet, kenyér, margarin, gyümölcslé, valamint étrendkiegészítő termékek is.
Fontos azonban azt is tudni, hogy a túlzott szelénbevitel káros. Túladagolása veszélyezteti az idegrendszer, a bőr, a keringés valamint az emésztőrendszer egészségét. Legyünk ezért körültekintőek, és mielőtt magas szeléntartalmú készítményeket fogyasztanánk, konzultáljuk orvossal annak szükségességéről.