Egyik kutya, másik eb
Persze, lehetne akár a hot dog is, ami nem is különbözik olyan sokban a hamburgertől. Igazi amerikai sikersztori az övék: a két csóró, német bevándorló elindul, és az Újvilágban olyan szédítő karriert csinál, hogy száz éve senki nem ér a nyomukba. Eredendően a szegények ételei voltak, de me már a világ legelegánsabb éttermeiben is megtalálhatóak, prémium alapanyagokból, kicicomázva, persze méregdrágán.
Tudtad-e?
A népi gyógyászatban a céklát kiváló vérképzőként ismerik. A céklalé sárgarépalével keverve májtisztító, májvédő hatású. Erősíti az immunrendszert. Magas folsav tartalma miatt kismamák számára ajánlott a fogyasztása. Mivel gyökérzöldségről beszélünk, ezért mindenképp érdemes vegyszermentes talajban nevelt céklát vásárolni, mert a különböző növényvédő szerek, kemikáliák a gyökérben raktározódhatnak.
A nép ellensége
A hot dog nem olyan népszerű nálunk, mint a tengerentúlon, a hamburger viszont annál inkább. A leghírhedtebb gyorskaját sokan imádják, sokan elítélik, valahogy mégis az az érzésem, hogy aki azt állítja, nem szereti, az hazudik (vagy vega). Vagy egyszerűen még nem evett jó hamburgert. Hogy mi a jó, az persze relatív: van, aki az egyik nagy gyorsétterem-láncra esküszik, van, aki a másikra, van, aki egy harmadikra. Sőt biztosan nagy számban akadnak olyanok is, akiket a retro változattal lehet levenni a lábukról (tudjátok, ami az 1980-as évek elején, a Gorenje mosógépekkel együtt gyűrűzött be, csalamádé járt hozzá, puffancs nevű zsömlében adták a Balatonon, a piacokon, és az akkor még Moszkva téren). De mivel a világ legkozmopolitább ételéről beszélünk, nem tudunk igazi receptet adni. Ha jó alapanyagokból készítjük, megvan a pékáru, a húspogácsa, a zöldség trió, és mi rakjuk össze, akkor nagyon nem lőhetünk mellé. Tehát milyen a jó hamburger? Ha magunk készítjük, bármilyen. Akár hot-dog formájú is.