A hagyományosan faszénen sült húsok mellé a balkáni vidékeken kínált köretek és saláták mellett feltűnik évszázadok óta egy olyan ízletes krém, más néven zöldséglekvár, amit a nyár végével nagy mennyiségben lehet készíteni, és nagyszerűen tartósítható: üvegekbe zárva a téli hónapokban is a nyár zamatait, ízeit és nem utolsó sorban vitaminjait kínálja nekünk. Az ajvár hagyományosan paprikából, padlizsánból és fokhagymából készülő, főzött mártás, amelyet húsok és saláták mellé kínálnak, de ehetjük egyszerűen kenyérre kenve, sajtok kísérőjeként, szendvicsalapként és különböző krémek plusz ízesítőjeként is.
A paprikától függően készülhet édes és csípős változatban, a kész ajvárt gyakran lazítják majonézzel vagy joghurttal, és készítenek belőle lazább mártást húsos ételek mellé. Szerbiában olyannyira kedvelt és elterjedt finomság, hogy állandó kiegészítőként kerül az asztalra, mint nálunk a só, bors és pirospaprika, az ételekben is gyakran szerepel összetevőként.
Ajvárreceptből legalább annyifélét találunk, mint itthon a lecsóból, minden térségnek és családnak megvan a maga elkészítési módja, épp ezért arányokról és kőbe vésett hozzávalókról csak korlátozottan érdemes beszélni.
Annyi biztos, hogy elmaradhatatlan alkotóeleme, a piros (sokszor kápia) paprika, és sokszor a padlizsán, emellett a legtöbben tesznek a krémbe fokhagymát is, sőt, a paradicsom, a vöröshagyma, a cukkini is sok receptben megjelenik.
Fontos azonban, hogy nem lecsót készítünk, tehát a hozzávalókat, a paprikát és a padlizsánt faszenes grillen vagy sütőben egyben süssük meg, majd a megsült héjukat eltávolítva tegyük késes robotgépbe. Vannak, akik a hagymát olajon dinsztelik, mások azt is sütőben sütik meg, megint mások csak fokhagymát adnak a krémhez, és kihagyják a vöröshagymát a receptből.
A lényeg, hogy a sült zöldségeket daráljuk krémesre, majd sóval, borssal, esetleg kevés borecettel, balzsamecettel ízesítsük.
Vannak, akik nem kedvelik a teljesen pépes, krémes állagot, és inkább a rusztikusra hagyják, ők a sült zöldségeket elég, ha csak apróra vágják, és csak a főzéssel és kevergetéssel érik el a krémes állagot.
A pikáns krémet ezután üvegekbe töltve és dunsztolva jó időre tartósíthatjuk is. Sokfelé változik az is, hogy mennyire lesz fűszeres és sós a kész krémünk: vannak, akik kedvelik a tiszta, paprikás, zöldséges ízt, és alig-alig sóznak, mások legalább annyira tartják fontosnak, hogy jó sós is legyen a krémjük amellett, hogy intenzíven zöldségízű is. Egyéni ízlés kérdése a dolog, az biztos, hogy minél inkább érződnek a mártásban a paprika és padlizsán nyári, napérlelte ízei, annál élvezetesebb lesz egy téli estén felnyitni egy-egy üveggel a házi ajvárunkból, és egyszerűen csak kenyérre kenve vagy sült húsok, zöldségek mellé eszegetve felidézni a nyári forró napokat.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több tipp és trükk vár rád:
