Család 2020.11.30.

A nagy mosóporteszt: kiderült a nyertes, és így szerepeltek az ökomosószerek

Nosalty

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 mosópor hatékonyságát tesztelte. Vizsgálták, mennyire hatékonyan tisztítanak, és hogy mennyire környezetbarátak.

Ha itt az ősz, jobban koszolódnak a ruhák, és különösen igaz ez ott, ahol gyermek is van a családban. A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 itthon kapható mosópor hatékonyságát tesztelte, és arra is kíváncsiak voltak, igaz-e az a városi legenda, miszerint az ökomosószerek kevésbé hatékonyak.

Talán nem gondolnánk, hogy a testünkből mennyi szennyeződés kerül a ruhánkra. A jobban vagy kevésbé látható foltok majd háromnegyede saját testünk felől érkezik. A mosószerek tisztító hatását a különböző összetevők különböző szennyeződés típusokra gyakorolt hatása mutatja. A ruhákon leggyakrabban előforduló szennyeződések - fizikai, kémiai jellemzőiket tekintve - így csoportosíthatók:

1. vízben oldhatók – ilyenek pl. bizonyos élelmiszer eredetű szennyeződések

2. vízben nem oldódó, de vízben duzzadó, így mechanikai hatásra eltávolítható anyagok - pl. az emberről a ruházatra kerülő fehérje alapú anyagok

3. vízben nem oldódó, de szerves oldószerrel és megfelelő mosószerrel vízben oldhatóvá tehető anyagok – ilyen pl. a zsír és az olaj,

4. sem vízben, sem szerves oldószerben nem oldható szennyezők - pl. a korom vagy a rozsda.

Így tesztelik a mosószerek hatékonyságát

A mosóporok tesztelése nem sokban különbözik a valós használattól: a mesterségesen szennyezett textíliacsíkokat ugyanazzal a mosógéppel, ugyanolyan programmal, 40°C-on mosták ki. A mosóporból mindig annyit használtak, amennyit a gyártó a csomagoláson ajánl 4,5 kg közepesen szennyezett ruhához, közepes vízkeménységhez. Az eredményt, tehát a foltok halványulását műszeresen mérték.

8 féle folton tesztelték, amik különböző típusú szennyeződéseket modelleznek

A mindennapjaink során keletkező legtöbb szennyeződést a szén/olivaolaj modellezi (kivéve a fehérje-típusúakat), tulajdonképpen hívhatjuk piszoknak is. Emiatt ez a leggyakrabban használt mesterséges kosz, ezzel modellezik a bébiétel, a smink, a sár, a föld, a ceruzanyom, de a szerelőműhelyből származó foltokat is. Érdekessége ennek a szennyeződéstípusnak, hogy érzékenyebb a mosóprogram erősségére (a mozgatásra és a hőmérsékletre), mint a mosószer hatóanyagainak összetételére.

A piszok mellett talán a vér az, ami a legmacerásabb, a legtöbb külön feladatot adja ruhák tisztításakor. A vér fehérje-típusú szennyeződés, érzékeny a hőmérsékletre és a porban lévő hatóanyagok koncentrációjára. Vérrel a mosószer mosó- és fehérítő hatását, a vér, tej és tinta keverékével (szintén fehérje-típusú szennyeződés), pedig a mosószer fehérje-lebontó enzimek hatékonyságát tesztelik.

Első hallásra talán furcsának, részproblémának tűnhet, de kakaóval is tesztelnek. A kakaó, pontosabban a kakaópor és tej keveréke szintén fehérje-típusú szennyeződés, és a tesztfolyamatban a zsíros és elszíneződést okozó ételfoltokat képviseli, így – nyugodtan mondhatjuk – a Magyarországon legkedveltebb ételek által ejtett pacát, a zsíros-fűszeres foltokat.

Külön anyaggal, az úgynevezett kénes feketével nézik a mosószer fehérítő képességét gyümölcsfoltokkal és egyéb szerves festékanyagokkal, pl. a kávéval, teával vagy a fűfolttal szemben. Vörösborral is gyümölcs- és festékanyag-folt típusokat modelleznek, ilyenek pl. a cékla, a spenót, az alma és a banán okozta elszíneződések a ruhán.

A tesztben a Tudatos Vásárlók azt is nézték, hogy mennyire szürkítik vagy épp fehéríti tovább az egyes mosóporok a nyers fehér és a fehérített ruhát.

A különböző foltoknál látható pontszámok az adott folt esetében legjobban teljesítő mosóporhoz viszonyított százalékos értékek, vagyis a mosóporokat egymáshoz hasonlították a tesztben.

Milyen mosóporokat teszteltek?

A vizsgált termékek ára széles skálán mozog, a legolcsóbb terméket 600 Ft/kg, a legdrágábbat 4.600 Ft/kg áron vásárolták a Tudatos Vásárlók. Az árakat a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében 1 kg-ra vetített egységárban tüntették fel. A tesztben szerepeltek a legismertebb mosószer márkák termékei, mint az Ariel, a Persil, a Tomi, vagy a Biopon, de helyet kaptak környezetkímélő, ökocímkés alternatívák is.

A győztes

A teszt abszolút győztese a Müller drogéria sajátmárkás terméke, a Blink Öko mosópor lett, ami egyben az egyetlen mosópor a mezőnyben, ami rendelkezik EU Ecolabel minősítéssel. Foszfortartalma nagyon alacsony és hatékonyságát tekintve minden kategóriában kiemelkedő eredményt ért el. Ráadásul az ára is nagyon kedvező, hiszen az 55 Ft/adag az egyik legolcsóbb ár a tesztben. A vörösbor foltot is ez a termék mosta ki a legjobban a ruhákból.

A talán leggyakoribb szennyeződést, a zsíros-fűszeres ételfoltot (kakaó-tej folttípus) a ruhából a Denkmit mosópor viszi ki legjobban, a színes ruhák általános tisztításában mindenféle foltra is ez a termék a tuti befutó. A környezettudatosság jegyében azonban érdemes az adagolási útmutatót követni, mert a szernek viszonylag magas a foszfortartalma, ezért csak a tényleg szükséges mennyiséggel terheljük a környezetünket. Az utcai, játszótéri, iskolaudvari kosz eltávolításához a Blink Öko mosóport érdemes leginkább bevetni, ahogy a cékla és spenót foltokhoz is.

A tesztben szereplő mosóporok teljesítménye a különböző folttípusokon eltérő. A vizsgált termékek részletes eredményei itt érhetőek el.

Egészségi és környezeti hatások

A mosási hatékonyság és az ár mellett a fogyasztóknak egyre inkább fontos szempont az, hogy egy-egy termék, így a rendszeresen használt mosószer, milyen hatással van az egészségünkre és a környezetre. Ez a szempont is megjelenik a mosóporok összesített értékelésében, a teszt során ugyanis pontozták a mosóporok foszfortartalmát, illetve a biztonsági adatlap és termékcímke alapján feltüntették az összetevők egészségi és környezeti kockázatait, valamint azt, hogy a termék rendelkezik-e minősített, jogszabály alapú ökocímkével. A mosószerek foszfortartalmát az EU is szabályozza, mivel túlzott mértékű kibocsátása a felszíni vizek természetes egyensúlyának megbomlását okozhatja, ez pedig a vízminőség romlását idézi elő. Minél kevesebb foszfort tartalmaz tehát egy háztartási vegyszer, annál kisebb terhelést jelent a környezetnek.

Mit mond a termékről, ha van ökocímkéje?

Azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké, uniós ökocímkét, azaz EU Ecolabelt kaphatnak. Az EU ökocímke előnye abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak - tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is - , és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik.

A környezeti hatások értékelése során feltüntették, ha a termék rendelkezett EU Ecolabel, vagy annak megfelelő független szervezet által felügyelt öko minősítéssel. A Tudatos Vásárlók termékcímke adatbázisában részletesen tájékozódhatunk az egyes címkékről, és azt is megtudhatjuk, mennyire megbízhatóak. Adatbázisukban az EU-Ecolabel mellett más gyakori termékcímkék, köztük a nemzeti szinten szabályozott ökocímkék is szerepelnek.