Barnamártás: a legjobb dolog, ami a megmaradt hússzafttal történhet

Kicsit odakaptak a zöldségek a hús mellett a tepsiben? Semmi gond, készíts a fűszeres, sós szaftból és a sült zöldségekből csodálatos barnamártást! Nem fogod megbánni!

Manapság a magyar háztarásokban nem igazán szokás különféle házi mártásokat készíteni a sült vagy főtt húsok mellé, pedig régebben elengedhetetlen kísérői voltak ezek a hétvégi vagy ünnepi ebédeknek, vacsoráknak. Van néhány változat, amit persze igen sokan főznek, és gyakran kerül az asztalra még akár a hétköznapokon vagy a közétkeztetésben is, ilyen a vadas, a sóskamártás vagy akár a meggyszósz, de van egy olyan mártás, amivel a legfinomabb hússzaftot is maradéktalanul felhasználhatjuk.

Ez a barnamártás, amelyet a világ számos konyhájában széles körben használnak, az angolszász, az amerikai, de a skandináv konyhában is gyakran találkozhatunk vele, gondoljunk csak a jól ismert svéd húsgolyók mellé tálalt barna szószra.

A barnamártást általában húsok mellé kínálják, de nagyszerűen feldobja a sült zöldségeket és az egyszerű krumplipürét is, készülhet teljesen külön, csak erre a célra vásárolt hozzávalókból, de a legtöbbször a húsból kisülő szaftból szokták készíteni, így felhasználva az utolsó cseppjét is a csodálatos, ízgazdag, zsíros lének. Persze ma már készen és por alakban is vásárolhatunk barnamártást, de mi mégis azt ajánljuk, hogy készítsük el magunk, hiszen roppant egyszerű műveletről van szó, az íze pedig összehasonlíthatatlanul finomabb, mintha egy bolti változatot kínálnánk a különleges sültek mellé.

Elkészítés

Az igazán elhivatott szakácsok az eredeti, négy-öt órán át készülő barnamártásra esküsznek – nem lehetetlen, hogy mi magunk is belefogjunk, hiszen nem kell hozzá szakács képesítés, csak rengeteg idő. Először is le kell pirítanunk legalább 60 dkg csontot, ez lehet marha, de kacsacsont is, a lényeg az egyenletes barna szín elérése, anélkül, hogy odaégetnénk. Ha a csontok megpirultak, tegyünk mellé hagymát, fokhagymát, répát, zellert, fehérrépát, és egy kanál cukorral, sóval, borssal, zöldfűszerekkel karamellizáljuk az egészet. Ha már épp eléggé átpirultak a zöldségek, tegyünk hozzá egy kanál paradicsompürét, és öntsük fel két liter vízzel. Most már csak türelemre van szükség, hogy ez az egész ízes egyveleg egy koncentrált szósszá főjön össze, ez nagyjából három óra, végül egy kis liszttel sűrítsük be, majd az egészet leszűrve tálalhatjuk is a húsok mellé.

Lényegesen egyszerűbb azonban, ha két legyet ütve egy csapásra, az ünnepi húsok mellé tett zöldségek, hagymák és fűszerek jutnak új szerephez a sütés végén. A legtöbbször a sült pulyka, csirke és egybesült húsok mellé halmozott gyökérzöldségek végül csak az ízüket adják át a húsnak, de mire az éppen tökéletesre sül, belőlük egy túlégett, pirult szaft lesz, ami bár ínycsiklandozóan finom, mégsem mégis túl égett ahhoz, hogy egy az egyben megegyük. Ilyenkor a legjobb, ha az egész szaftot újra felforraljuk, esetleg még egy kis vörösborral vagy paradicsompürével gazdagítjuk és felöntjük egy kis vízzel, majd az említett módon pici liszttel vagy keményítővel besűrítjük és végül átszűrjük. A selymesen lágy mártás igazi kísérője lesz az ünnepi húsnak.

Vajjal és tejszínnel is krémesítheted

Vannak akik a lisztes sűrítés helyett vajat használnak, sőt létezik tejszínes változata is a mártásnak, amely nem tekinthető klasszikus barnamártásnak, de ugyancsak különlegesen finom. Ilyenkor a szaftot egy deci zsíros tejszínnel öntjük fel, és óvatosan addig forraljuk, míg teljesen be nem sűrűsödik. Ezt a tejszínes változatot szokták általában a skandináv húsgolyókhoz kínálni.

Ezeket olvastad már?

Krémes, édes, egészséges...ez a csodás GESZTENYE!

Az ősz egyik legkedvesebb tevékenysége, amikor vadgesztenyét gyűjtünk a gyerekekkel, aztán mindenféle kedves bábút készítünk belőle. A másik pedig a télhez és a vadgesztenye társához, de nem rokonához, a szelídgesztenyéhez kapcsolódik: a belőle készülő édes és sós ételek nemcsak finomak, hanem egészségesek is. Mutatjuk, miért!

Szekeres Dóra

Címlapról ajánljuk

További cikkek