Család 2020.11.30.

850 kiló kidobandó zöldség 1 áruházból 1 nap alatt - simán jóllakhatna az ország a szemetünkből

Rosanics Petra

Fontos riportot készített az Index, végigkövetve az áruházak által kidobott élelmiszerek útját. Pedig a kereskedelmi hulladék elenyésző a háztartásihoz képest.

A cikk legsokkolóbb állítása szerint a kidobott élelmiszerek mindössze 5%-áért felelős a kereskedelem, míg az általunk, fogyasztók által termelt háztartási hulladék 53%-ot tesz ki. Legutóbb egyébként 2006-ban végeztek EU-szintű felmérést a kidobott élelmiszer mennyiségét illetően, akkor

évi 1,8 milliót tonnára, vagyis 1 800 000 000 kilogrammra (!!!) becsülték a Magyarországon egyetlen év alatt az elpazarolt étel mennyiségét. Ahogy a cikk szerzői roppant szemléletesen megjegyzik, ez a mennyiség akkora, amivel meg lehetne tölteni egy Budapesttől Párizsig álló kamionsor rakodóterét.

Az Index csak az áruházak által kidobásra ítélt élelmiszerekkel foglalkozik a riportban, végigkövetve, milyen utat jár végig a kidobott élelmiszer a szupermarketektől a rászorulókig.Magyarországon az élelmiszermentést a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, illetve kisebb szervezetek végzik. Ők több nagy márkával is együttműködnek: a Metroval 2012, a Tescoval 2013, az Auchannal 2015, míg az Aldival 2016 óta. Volt már olyan, hogy egyedül a budaörsi Tescóból 850 kiló zöldség és gyümölcs érkezett, ami kidobásra volt ítélve.

Az élelmiszermentést azonban közelről sem olyan könnyű kivitelezni, mint azt képzelnénk.A folyamatot nehezíti, hogy:

a mentés adminisztrációjához és kivitelezéséhez személyzet és rengeteg önkéntes, valamint komoly és fejlett infrastruktúra szükséges, amely működtetni tudja az élelmiszer tárolásához szükséges raktárt és autóparkot
jelenleg viszont csak az Élelmiszerbank rendelkezik raktárral, és ők is csak Budapesten
így az önkéntes szervezetek nagy részének maguknak kell megoldani a szállítást az üzletek és a rászorulók között, ezt azonban csak kevés egyesület tudja vállalni
ez pedig pont a legelmaradottabb országrészek számára problémás, egyrészt mivel földrajzilag is messze vannak az együttműködő áruházaktól, másrészt pedig azért, mert ezeken a területeken sokszor civil szervezetek se működnek.

Így pedig az éves 1,8 millió tonnából a szervezetek csak 5-6 ezret tudnak megmenteni (ez az évente kidobott élelmiszerek mindössze 0,3%-a), pedig maga a megmenthető étel mennyisége még sokkal nagyobb is lehetne. Az áruházak ugyanis a lejárati idővel ellátott termékeket az eladás maximalizálása érdekében a lejárat napjáig árulják, ami azért probléma, mert Magyarországon a szigorú szabályozás miatt a lejárati határidőn túl semmilyen céllal nem osztható ki élelmiszer. És hiába nincs még bajuk ilyenkor a tartós élelmiszereknek, a rászoruló családokhoz már nem lehet eljuttatni.

Azonban akármennyire is maximalizálni tudnák a szervezetek a kereskedelmi szektorban keletkező élelmiszer-hulladék megmentését, a háztartásokban termelődő hulladék továbbra is égető probléma maradna.

Éppen ezért itt, a Nosalty szerkesztőségében úgy döntöttünk, hétfőtől kezdve egy héten keresztül törekedni fogunk arra, hogy minimalizáljuk a keletkező háztartási hulladék mennyiségét. Az élményeinkről külön cikkben fogunk beszámolni, de addig is várjuk az olvasók véleményét ezzel kapcsolatban.