• Az örökzöldeket a legjobban a téli kiszáradás veszélyezteti, ha nem esik elegendő csapadék, és az időjárás napfényes, szeles. Ezért fagymentes napokon nagy mennyiségű vízzel öntözzük meg őket. Az ősszel telepített példányoknak kéthetente adjunk vizet, az idősebbeknek 4-6 hetente. A talajnedvességet 8-10 centiméter vastagságban elterített mulcstakaróval őrizhetjük meg.

• A szabadban teleltetett fagyérzékeny mediterrán növények, elsősorban a nagyobb levelű, örökzöld fajok (örökzöld liliomfa, babér, fahéjlevelű bangita, japán dérbabér, babérsom) egy része takarást igényel. Ha nincs módunk az egész növényt beburkolni, akkor a tövét takarjuk. A károsodott részek, amelyek többnyire a hajtásvégek, illetve fiatal csúcsi levelek, tavaszi metszéssel eltávolíthatók. A téli fagy károsíthatja azokat a fásszárú növényeket is, amelyeket késő ősszel metszettünk, és a friss hajtások nem értek be.
• A sima és sötét kérgű fákat (például díszcseresznye) a nappali és éjszakai nagy hőmérsékletkülönbség megrepesztheti, ami ellen meszezéssel, illetve törzsvédő hálóval, vagy hullámpapír-csíkkal való takarással védekezhetünk.
• A terebélyes lombú örökzöldekben a hó- és jégnyomás okozhat töréskárt, amit a korona laza, de erős összekötözésével lehet enyhíteni.

• A gyepet télen az utakról, járdákról a hólével átszivárgó só károsítja leginkább. Ilyen esetben alapos öntözéssel mossuk ki a gyökérzónában felhalmozódott sót. Ha ez nem segít, vessük felül a területet. Konyhasó helyett használjunk környezetbarát jégmentesítő anyagot.
• Hűvös tavaszon a melegigényes gyomfüvek (például pirók ujjasmuhar) barna csomói rondítják a gyepfelszínt, amelyek ilyenkor lassan fejlődnek. Ellenük gyomirtós kezeléssel védekezhetünk. A gyep kifagyására csak abban az esetben kell gyanakodnunk, ha az előző évben súlyos betegség vagy rovarkártétel érte a gyepet. A későn telepített gyep is kipusztulhat a fagytól, ha a fűnek nem volt ideje megerősödni.
• Hóborította gyepen az olvadás után felszíni egérjáratok tapasztalhatók. Az ilyen gyepet az első tavaszi langy melegek bekövetkeztével töltsük fel tápanyaggal. A komolyabb sérüléseket egyengetéssel, felülvetéssel igazítsuk ki.

• A hópenész, amit több gombafaj okoz, nálunk ritkán előforduló téli gyepbetegség. Tartós hótakaró olvadása után, hűvös, csapadékos tavaszon alakul ki. A gyepben fakó sárgás, vagy barnásszürke foltok láthatók. Kialakulását elősegítheti az őszi nitrogéntrágyázás, a tartós árnyék, a rossz vízelvezetés és a gyepszőnyegen maradó avar. Az útról a gyepre söpört, lassan olvadó hókupacok alatt is jól tenyésznek a kórokozók. A hópenész okozta károk helyreállítása érdekében tavasszal gereblyézzük föl a gyepfelszínt, azután szórjunk ki összetett gyepműtrágyát, és öntözzük be a területet, hogy a fű minél gyorsabban erőre kapjon. Ha ennek ellenére sem tűnnek el a foltok, vessük felül a gyepet.

Ez is érdekelhet!

Ne dobd ki az üres konzervdobozokat, inkább csinálj belőlük dekoratív fűszernövénykaspókat! Mutatjuk, hogyan!