Korábban már írtam arról, hogy mik azok az ételek, zöldségek, gyümölcsök, amit régiónként, családonként másképp neveznek az emberek. Most azt próbáltam meg összegyűjteni, hogy mik azok az ételek, amikről felnőttként tudtam meg, hogy másképp is lehet nevezni, vagy készíteni őket, mint ahogy szüleimtől vagy nagyszüleimtől tanultam. A Felvidékről származom, és meglepő módon, sok különbözőséget találtam abban, ahogy ott készültek az ételek, és ahogy itt Magyarországon. Nézzünk egy rövid listát:
1. Főzelékek
Gyerekkoromban utáltam a főzelékeket, mert tejes levesek voltak. Anyukám a mai napig úgy főzi a főzeléket, hogy sok tejet tesz bele, lisztes habarást, és kevés krumplit, babot, vagy borsót. A finomfőzelék teljesen ismeretlen fogalom volt számomra 20 éves koromig, miközben itt az iskolai menzák egyik favoritja. Szörnyen hangozhat, de felnőttként pont azért szerettem meg a főzelékeket, mert nem úgy főzöm őket, mint anyukám:
Zsenge borsófőzelék
Csodálatos dolog, mikor az ember munkája eredményét élvezheti. Kimegyek a kis kertembe, és a frissen szedett zsenge borsóból főzök ízletes főzeléket.
Citromos lencsefőzelék
Nagyon szeretjük a lencsefőzeléket, de mindig elfeledkezünk róla, így csak ritkán kerül az asztalra. Akkor viszont annál jobban örül neki mindenki.
Babfőzelék
Tápláló, nem éppen könnyű eledel. A kevés füstölt hús a jó ízhatás eléréséhez szükséges. Feltétnek olyan hús illik hozzá, aminek van némi szaftja, ezért főztem hozzá ...
2. Grízes tészta
Ismerőseim jelezték, hogy a grízes tésztát édesen szokták enni. Nálunk mindig sós volt, néha meg is pirítottuk picit a tűzhelyen, és savanyúsággal ettük, uborkával vagy csalamádéval.
Grízes tészta baracklekvárral
Az első munkahelyemen, az üzemi étkezésnél és a Határőrségnél, ahol a sorkatonai szolgálati időmet töltöttem, gyakran ez volt az ebédem.
3. Aranygaluska
Nem szerettem az aranygaluskát, mert úgy ismertem, mint egy száraz, sült tésztát, amit vaníliapudinggal kell enni. Aztán megismertem a cukrozott diós változatot, ami fényévekre volt az otthoni változattól, és azóta bármikor jöhet belőle.
Aranygaluska sodóval
Ősrégi desszertünk, amiért minden télen megveszünk - meleg, puha, omlós tésztaszaggatványok, ami a hidegben, a korán sötétedő délutánokon különösen jólesik.
4. Mákos bejgli
Mi az hogy bejgli? Halhattuk régen a Felvidéken, ahol karácsonyra kalácsot sütnek. Ne tévesszen meg senkit a megnevezés, a két étel ugyan az, a tészta és a forma egy kicsit eltérő. A Csallóközben a kalács kifejezés állandósult a szlovák "kolács" szó miatt. A bejgli szót csak a budapesti barátaim szájából, és a reklámokból hallottam.
5. Rakott krumpli
A magyar rakott krumpli tojásból, krumpliból és kolbászból készül, jó sok tejföllel. A felvidéki változat viszont gyakrabban készül "párkival", azaz krinolinnal. A kolbászos változattal is Magyarországon találkoztam először.
Rakott krumpli, ahogy én szeretem:
Mindent bele rakott krumpli
A rakott krumpli egy olyan étel, amit nem lehet megunni. Mindenkinek van hozzá egy családi receptje, melyet, mint hagyományt követ. Az én receptem alapja ugyancsak egy, a nagymamám által ...
Ezeket olvastad már?
17 étel, zöldség és gyümölcs, amit mindenki másképp hív
Tarkedli, smarni, gyürke - ismeritek ezeket a szavakat? Tudunk még nektek mutatni párat...
Fenes Gábriel
Ezeket ettük, amikor anyunak és apunak nem volt pénze hónap...
Összegyűjtöttük azokat az ételeket, amiket a szüleink akkor főztek, amikor nem volt pénzük hónap végén. Ha spórolni szeretnétek, ezek közül válogassatok!
Fenes Gábriel
TOP 10 retró menzakaja - ezeket ettük régen...és még ma...
Az iskolai menzákkal kapcsolatban szinte mindenkinek vannak jó és rossz elményei. Mi most összegyűjtöttük a legmegosztóbb menzakajákat. Nektek milyen emlékeitek vannak róluk?
Nosalty
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!