5 hiba, amit minden kezdő kertész elkövet – Így lehet jól termő konyhakerted!

Kedvet kaptál a kertészkedéshez, de valahogy mégsem olyan a konyhakerted, ahogy az a lelki szemeid előtt megjelent? Hibák, amiket ne kövess el!

Ha a kezdeti lelkesedés kezd alább hagyni, mert semmi sem úgy sikerült, ahogy eltervezted, akkor gondold újra a kerti munkád rutinját!

Túlvállalod magad

Tény, hogy egy szépen gondozott konyhakert látványa csábító, és ahogy lapozgatod a magazinokat, nézegeted a képeket az interneten, te is könnyen vizualizálhatod a zöldséggel, gyümölccsel teli konyhakertet. Egy konyhakert azonban jóval több munkát igényel, mint első látásra gondolnád, és biztos, hogy ha nem foglalkozol vele napi szinten - főleg a nyári hőségben -, a szemed előtt lebegő képek helyét a kopárság veszi át. Tehát, mérd fel azt, hogy mennyi időd, energiád van a kertedre, és első nekifutásra csak egy kis területen próbáld ki, milyen is valójában „gazdának” lenni.

Nem jó mélységbe ültetsz

Mielőtt elveted a magokat, ledugod a gumókat, nézd meg a csomagolást és tartsd be, amit azon javasolnak! Horváth Ottó kertész szerint minél apróbb a növény magja, annál közelebb kell a felszínhez ültetni, ami akár fél centis mélységet is jelenthet. Ha ennek ellenére azokat a zöldségeket, amiket szinte alig kell eltakarni egy kis földréteggel, mélyen a földbe ülteted, biztos, hogy nem hoznak termést.

Nem tudod, mennyi víz és tápanyag kell

A víz és a talajt tápláló tápanyag mennyisége sem mindegy: az sem jó, ha túlzásba esel, és az sem, ha spórolni akarsz. A kertész azt tanácsolja, hogy fordíts gondot arra, hogy amit ültetni szeretnél, milyen ph-értékű talajt igényel. Az átlag konyhakert semleges vagy lúgos, de ha savas talaj kell - például az áfonya ültetéséhez -, akkor savas virágföldet, kaktuszföldet, palántaföldet szerezz be. További szabály, hogy a gumós növények nem tolerálják a magas nitrogén tartalmú trágyát, de a káposzta - és salátafélék szeretik.

Az öntözéssel kapcsolatban arra ügyelj hogy a nyári melegben minden nap locsolj, ha pedig hűvösebbre fordul az időjárás, akkor pedig kétnaponta. De ne légy felületes: nem elég, ha a föld felszínét éri csak a víz, a gyökérzetig is el kell jusson! Vagyis addig öntözz egy-egy palántát, vagy tövet, amíg a víz már nem szivárog le a földbe, és egy kicsit megáll a felszínén.

Nem tartod be a tő- és a sortávolságot

Azért, hogy mindegyik növénynek jusson elegendő fény és tápanyag, kellő távolságra kell ültetned őket. Vagyis, ne akarj spórolni a földterülettel, hiszen a pici magokból csak úgy fejlődhetnek egészséges zöldségek, ha van terük növekedni. Azokat a hajtásokat, amik idő közben elcsökevényesednek, nyugodtan húzd ki, ritkítsd meg a sort, így az életképesek még jobban tudnak majd fejlődni. A tőtávolságon távolságon túl Horváth Ottó a sortávolságra is felhívja a figyelmet: azoknál a növényeknél, amiket palántáról ültetsz és nem magról, fontos, hogy betartsd a sortávolságot is!

Meg akarod spórolni a gazolást

Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy minél kisebb a gaz, annál könnyebb kihúzni a földből. De jó, ha tudod, hogy ha halogatod a gazolást, a gyomnövények néhány nap alatt is képesek nagyot nőni, így nem érdemes Pató Pált játszani! Fogadd meg a kertész tanácsát: lazítsd fel a földet kapával, hogy ne csak a felszíni, hanem a kikelőben lévő gyomnövényeket is el tudd távolítani a földből!

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk