5 étel, aminek biztosan nem tudod az eredetét

Reggel egy vajas kiflivel indítja a napot. A déli hamburger mellé sült krumpli is érkezik. Este rendel egy nachost. A vasárnapi ebéd a nagyinál: bécsi szelet és palacsinta.

Látszólag hétköznapi szituációk hétköznapi ételekkel, mégis megannyi rejtély. Elgondolkoztál már rajta, honnan származnak legismertebb fogásaink? A NetPincér csapatának segítségével gasztronómiai utazásra invitálunk hétköznapi fogásaink olykor egyáltalán nem hétköznapi múltjába.

1. Sült krumpli

Belga sült krumpli

A belgák nem nagyon háklisak az ételre, de a krumplihoz nagyon értenek, úgyhogy érdemes tőlük tanulni. Nem vagyok híve az olajban vagy zsírban sütésnek, de a belga stílusú sült ...

Mi sem egyszerűbb ennél, gondolhatjuk. Hiszen elég a népszerű köret angol nevét vennünk – french fries – és minimális nyelvtudással felvértezve máris kijelenthetjük: a sült krumpli francia eredetű. Tökéletes gondolatmenet, csak a végkövetkeztetés téves: a rósejbni feltalálói ugyanis a belgák. A nép száján keringő legenda szerint a belgák egyik kedvenc eledelüket, a hirtelen sült apró halakat helyettesítették vele halban ínséges időkben. Nem tudjuk, hogy a furcsa magyarázatnak van-e bármilyen valóságalapja, de a sült krumplis dobogó legfelső fokát nem lehet elvitatni a belgáktól.

2. A nachos

Nachos grande

Másik felem egyik kedvenc étele, az ő kérésére osztom meg veletek ezt a receptet. Ő egymagában főétel helyett eszi meg ezt az adagot, elméletileg ez egy előétel kb 3-4 embernek javasolom ...

Ez tényleg magától értetődő: a nachos egy tradicionális mexikói étel. Nos nem egészen. Valóban Mexikóból származik az ízletes ropogtatnivaló, de egyáltalán nem tradicionális. Egy Ignacio Anaya nevű fazon találta ki, aki egy étteremben dolgozott a texasi határ közelében. Egy napon, mikor nem volt bent a séf, Ignaciora hárult a feladat, hogy az államokból érkező turisták éhét csillapítsa. Ő pedig rögtönzött, nem is akárhogy. És hogy honnan a név? A Nacho az Ignacio beceneve.

3. A kifli

Vadkovászos kiflik sajttal szezámmaggal

Odáig jutottam roppantul dolgos és gyorsan szaporodó Ancsa kovászom reklámozásában és elajándékozásában, hogy a végén nekem kellett tanácsot kérnem kovászos kedvet kapott ...

Létezik egy mítosz, mely szerint a croissant nem is francia eredetű, hanem Bécs török ostromának idején „találta fel” egy osztrák pék. A történetet később cáfolták, Wendler pékmester nevéhez ugyanis egy másik péksütemény, a kifli megalkotása fűződik. A sikertelen ostrom után a derék sütőmester – nem kevés szimbolikai érzékről téve tanúbizonyságot – úgy döntött, hogy a város lakóival megeteti a város melletti templomra rövid ideig feltűzött török félholdat. Így született meg a Gipfel (orom, templomcsúcs) szóból, no meg némi lisztből, vajból és kovászból a kifli.

4. A bécsi szelet

Bécsi szelet citromos pácban

A rántott hús az az étel, amit kiskorom óta a mai napig imádok, bármikor meg tudnám enni. Nálunk sertésből, csirkéből és borjúból készül (a pulykahúst nem szeretjük). A borjú ...

Tökéletesen érthető, ha mostanra kezd óvatossá válni az egyértelmű következtetésekkel kapcsolatban. Joggal. A bécsi szelet sem tősgyökeres osztrák étel, hanem velencei. Az olasz szakácsok már az 1500-as években sütöttek kenyérmorzsába forgatott húsokat, Ausztriába pedig csak a XIX. század második felében érkezett meg a ma ismert bécsi szelet ősének számító fogás. Az igazán izgalmas kérdés azonban az, hogy miért kezdték a talján konyhamesterek használni húsaikon az aranyló bundát. A kulcsszó pedig pont az arany. A velencei gazdagok komoly energiákat fektettek olyan mutatványokba, amivel ország-világnak megmutathatják elképesztő vagyonukat. Az egyik ilyen fogás volt a felszolgált ételek aranyporral való meghintése. Egy velencei kalmár által 1514-ben rendezett aranyos lakoma után a milánói szakácsok annyira bepöccentek, hogy feltalálták a szegények aranyát, a morzsás panírt.

5. A palacsinta

A palacsinta története a rómaiakig nyúlik vissza, akik placentának (lepény) nevezték, és kerek kövön, sőt a legenda szerint felforrósított bronzpajzson sütötték. Ez utóbbinak némileg ellentmondani látszik, hogy a legionáriusok fapajzsot használtak. Az viszont biztos lehet, hogy eltarthatósága miatt komoly szerepe volt a légiók élelmezésében. A Kárpát-medencébe is a római seregek közvetítésével jutott el, jó pár száz évvel megelőzve a honfoglaló magyarokat. Első magyar nyelvű említése a XVI. századból származik, az erdélyi fejedelem udvari főszakácsának szakácskönyvében olvashatjuk a zsírban sült palacsinta elkészítésének módját.

És ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Receptverseny

MUM, de jó! Bosch Ünnepváró Receptverseny indul

Van egy ünnepi recepted, aminek az elkészítéséhez több konyhai eszközt is használsz? Minél izgalmasabb a folyamata, annál nagyobb az esélyed, hogy nyerj egy Bosch konyhai robotgépet a most induló receptversenyünkön, görgess, és nézd meg a részleteket!

Legújabb receptek

Dubaji csoki

A dubaji csoki most óriási őrület, úgyhogy muszáj volt kipróbálnunk, hogy valóban felér e a hírnevéhez.

Egyszerű francia hagymaleves

Csak a franciák olyan ügyesek és leleményesek, hogy az egyszerű vöröshagymából ízes, karakteres és komfortos levest tudjanak varázsolni. Szerencsére, az alábbi recept birtokában, ...

Céklaravioli

Hideg előétel céklából nagyszerű ricottás-parmezános-citromhéjas töltelékkel, pont olyan, mint a legjobb olasz ravioli, csak még színesebb, ízletesebb. Nagyszerű lisztmentes ünnepi ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...