Sokan szégyenkezve vallják be, hogy kávéznak, pedig két-három könnyű kávé megfelelőképp elkészítve akár a javunkra is válhat. Természetesen arról, hogy előnyös vagy káros-e a kávéfogyasztás, csak egyénre szabottan lehet véleményt mondani.
Nem mindegy, ki, mennyit, hogyan és mivel fogyasztja
- Gyermekeknek koffeintartalma miatt, a többi koffeintartalmú itallal (kóla, energiaitalok) egyetemben nem javasolt a kávéfogyasztás - többek között hiperaktivitást, álmatlanságot okozhat.
- Várandósság alatt nem tiltott a kávézás, mennyisége azonban korlátozott. Az Amerikai Dietetikusok Szervezete 200 mg-ban szabja meg a terhesség alatt biztonságosan bevihető koffein mennyiségét, ami egy, maximum két könnyű kávénak felel meg. Természetesen a javaslat általánosságban értendő, a várandósság alatti szövődmények, betegségek, magas vérnyomás felülírják az ajánlást.
- Különösen fogyni vágyóknak és/ vagy cukorbetegeknek ügyelniük kell rá, hogy mivel fogyasztják a kávét. Bármilyen kevés (barna vagy nád)cukor, méz is kerül a kávéba azon kívül, hogy üres kalóriát jelent, tudnunk kell, hogy a folyadékban oldott cukor hirtelen, gyors vércukoremelő hatást eredményez, ami előnytelen vércukorháztartásunkra nézve.
Olvasd el!
Tudj meg többet a glikémiás-indexről!
- A kávé vércukoremelő hatását még inkább fokozzuk, ha túlzásba esünk a tej mennyiségével. A nagybögrényi habos kávék már jelentős energia- és szénhidrátbevitelt jelentenek, amennyiben még tejszínhabot is adunk a kávéhoz, annak magas, 30-35 százaléknyi zsírtartalmával is számolnunk kell. Ha fogyni szeretnénk vagy cukorbetegek vagyunk, mindenképp iktassuk ki a cukrot a kávénkból, a tej mennyiségét mérsékeljük fél decire. Ha tejjel isszuk a kávét, szükségtelen ízesítenünk, hiszen a tej édessége amúgy is ízesíti a kávét. Amennyiben nem érjük be ennyivel, használjunk energiamentes édesítőszert (sztíviát, eritritolt, stb.).
- A refluxos panaszokat fokozza a kávéfogyasztás. Ha nem tudunk lemondani róla, figyeljünk rá, hogy mindig étkezések után kávézzunk. Lehetőleg tejjel, cukor nélkül, és soha ne üres gyomorra!
Görög frappé
2011. nyarán Görögországban dolgoztam egy étteremben, ott tanultam meg az igazi frappé receptjét, ami nem is hasonlít a nálunk ismert jegeskávéhoz (tejeskávé vaníliafagylalttal). Mivel ...
Latte Macchiato
A kávéházak különös hangulatát könnyen otthonunkba varázsolhatjuk ezzel a pár perc alatt elkészíthető finomsággal. Mézzel elkészített változata a melange, a sima macchiato pedig ...
Epres kávékoktél
Sokáig a narancsos kávé volt a kedvenc, de most lehet, hogy az epres lesz!:) Kedvencem az eper, így mivel még nem ittam ilyen kávét, kipróbáltam! Nekem nagyon ízlett, inkább ...
És jöjjön a lényeg: a kávéfogyasztás előnyei!
- Kisebb esély a cukorbetegségre: az Amerikai Diabetesz Társaság tavaly megjelent összefoglaló tanulmánya szerint a kávéfogyasztás, beleértve a koffeinmentes kávét is csökkenti a kettes típusú cukorbetegség rizikóját. Mindez arra utal, hogy a kávé kedvező hatása nem (csak) koffein tartalmának, hanem a benne lévő más alkotórészeknek (antioxidánsoknak, magnéziumnak és a klorogénsavnak) köszönhető.
- Koleszterincsökkentő hatás: mindez csak bizonyos elkészítési eljárások esetén igazolódott, amikor a kávét forrázzák, de nem szűrik le. Így készül a török kávé és a svéd kávé.
- Szívvédő hatás: a koffein és a klorogénsav csökkenti a szervezetben a homocisztein szintet. Az emelkedett homocisztein-szint a szív- és érrendszeri betegségek egyik rizikófaktora.
- Daganatellenes hatás: ez a jótékony hatás igazolódni látszik mell-, méh- és prosztatadaganatok esetén, a túlzott kávéfogyasztás azonban fokozhatja a nyelőcsődaganatok kialakulásának esélyét!
Kávézni egészséges, de nem kötelező
A kávézás tehát bizonyos keretek között belefér az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásba. Ez jó hír azoknak, akik szeretik és élvezik a kávézás örömeit. Aki nem szereti a kávét, annak viszont nem kell rászoknia, a kávé jótékony hatásait a kiegyensúlyozott és változatos egészséges táplálkozás más elemeiből is biztosíthatjuk. A mostanában felkapott klorogénsav megtalálható egyes gyümölcsökben (például az almában, körtében, áfonyában), illetve zöldségekben (paradicsomban, padlizsánban) is. Homociszteinszintünket magas folsav-, foláttartalmú nyersanyagokkal is csökkenthetjük. A koleszterincsökkentő hatást elérhetjük növényi szterinekkel, élelmi rostokkal és „jó zsírokkal”.
