3+1 veszélyes szépségápolási trend a múltból - sokan az életükkel fizettek a szépségért

Mi, nők most is sok mindenre képesek vagyunk a szépségért, azonban a görög, a római és az egyiptomi nők nyomába sem érünk. Anno az arzéntól és az ólomtól sem riadtak vissza.

Azt gondolod, ma túlzás, hogy hosszabbítunk, hámlasztunk, felvarrunk, leszívunk és fecskendezünk, hogy széppé váljunk? Évezredekkel ezelőtt a nők sokkal messzebb mentek: életveszélyes és nem túl gusztusos szerekkel igyekeztek elérni a kifogástalan külcsínt.

1. Mérgező ólom sminkhez és hajfestéshez

Ugyan az ólom sminkalapanyagként a középkorban élte a fénykorát, már az ókori egyiptomi nők piperepolcain is helyet kapott. A szemüket fekete ólommal festették feketére: kontúrozáshoz és a szempillák színezéséhez is használták.A középkorban aztán eljött a fehér ólom ideje: az egyik legnépszerűbb és legmérgezőbb sminkszer a ceruse volt, ami fehér ólom és ecet keverékéből állt. A mérgező elegy kiszárította, tönkretette a bőrt, fekélyeket okozott, és a bőrön keresztül a szervezetbe jutva tönkretette a belső szerveket is.

Az ólmot a hajfestés során is gyakran használták, a festékek is ólomalapúak voltak. A különböző ízületi megbetegedések vagy a magas vérnyomás csupán kellemetlenségeknek számítottak ahhoz képest, hogy az ólom milyen károkat okozott valójában. I. Erzsébet királynő - aki a mérgező divatot diktálta - is megszenvedte a tébolyult szépségpraktikákat: a haja kihullott, rendszeresen küzdött hányingerrel, fejfájással, és az orra vére is gyakran eleredt.

2. Arzén és rádium, a bőr vitalitásáért

Az ólmot is túlszárnyalta az arzénalapú szépítőszerek fénykora. Az 1600-as években a nők arzénból készített púdert használtak, ami rákos megbetegedéseket okozott, és az orrjáratokat is tönkretette. De egy magára valamit is adó nő rádium nélkül sem élhetett, sőt, még a 20. század elején is forgalmaztak rádiumot tartalmazó kozmetikumokat. Úgy tartották, a rádium fokozza a vitalitást, a vérkeringést, feszesíti a bőrt, összehúzza a pórusokat és kiváló zsíros bőrre. De ezekben a kozmetikumokban szerencsére olyan kevés volt a rádium, hogy jó eséllyel nem okozott problémát.

Mikor máskor, mint I. Erzsébet királynő idejében hódított a szőrtelenítés trendje is – amibe a szemöldök is beletartozott. A nők házi szőrtelenítőkrémekkel igyekeztek követni a divatot: a csodaszer meszet és arzént tartalmazott, ami gyakorlatilag leégette a szőrt. A 2. világháború idején sem voltak kíméletesek a nők magukkal: szükség törvényt bont alapon smirglipapírral dörzsölték le magukról a nemkívánatos szőrszálakat.

3. Sertészsír hajra

A zsíros kenyér lilahagymával tökéletes uzsonna, de az 1800-as években a frizurák fixálására is használták. Mivel akkoriban még a kanyarban sem voltak a különböző hajformázási termékek, mint például a hajzselé vagy a hajlakk, igen találékonynak kellett lennie annak, aki divatozni akart. 300 éve sertészsírral fixálták a parókákat, azonban amellett, hogy még frissen sem lehetett túl kellemes a szaga, a parókát a nők a saját hajukhoz rögzítették, amit aztán hosszú ideig magukon hagytak.

Nehéz nem belegondolni, hogy mi történhetett a paróka alatt, ráadásul a zsír – és nyilván az erjedt szag is – vonzotta a patkányokat. Persze, erre is volt megoldás: a nők feláldozták magukat a divat oltárán, pontosabban a kalickájában: a patkányok távol tartása érdekében a hajuk körül fém kalickával, egyfajta merev hajhálóval aludtak.

via GIPHY

+1. Krokodilürülék és portugálok vizelete

És akkor most evezzünk viharosabb vizekre: a mérgező szereknél némiképp biztonságosabb, de kétségtelenül gyomorforgatóbb volt az, amit az ókori görögök és rómaiak használtak. Szerintük a krokodilürülék szépített és regenerált, így a hüllő végtermékét iszappal keverték össze, amit fiatalító pakolásként használtak, vagy a fürdővízhez adtak. Aromaterápia másként. Szerencsére, mára ebből csak az iszappakolás maradt meg, ami kétségtelen szebbé teszi a bőrünket, és enyhíti az izom- és ízületi fájdalmakat.

De az elszántabbak még mindig hisznek az ürülék fiatalító erejében: a Daily Mail írta meg, hogy (állítólag!)Tom Cruise egy csalogányürülék, rizskorpa és víz elegyéből készült szépítőszerben hisz. A csalogány ürülék Japánban is népszerű, a gésák arcápolási módszereként is ismert - úgy vélik ragyogóvá és üdévé varázsolja a bőrt, miközben nyugtatja is.Az ürülék sokoldalú, így felhasználási módja itt még mindig nem merült ki: szárított formában az arcbőr fehérítésére is használták, és ahhoz kétség sem fér, hogy az ólomnál bőrbarátabb.

A rómaiak sokat adtak a külsejükre, amihez a szép, fehér fogsor is hozzátartozott. A korabeli szájvíznek pedig nem más, mint vizelet képezte a bázisát, de nem akármilyen. A rómaiak a portugálok vizeletével öblögettek, mert úgy gondolták, az hatásosabb, mint a sajátjuk.

Ezeket olvastad már?

via

Címlapkép: Columbia Pictures

Legújabb receptek

Aranyló tyúkhúsleves

Mi az? Aranyló, illatos, és minden gondra megoldás. Bizony, egy melengető tyúkhúsleves! Az ünnepekre való tekintettel most hoztunk nektek pár egyszerű ötletet, amivel még ízletesebbé ...

Legegyszerűbb franciasaláta

A leggazdagabb majonézes saláta, ami a kis és nagy napokat is különlegessé képes tenni: az alábbi klasszikus franciasaláta-receptet bármikor elkészíthetjük. Nem akar flancolni, de nem is ...

Címlapról ajánljuk

Ismerd meg a bottargát, és azt is elmondjuk, hogy használd...

A bottarga egy különleges gasztronómiai alapanyag, amelyet gyakran neveznek a "tenger aranyának". Azok számára, akik még nem találkoztak vele, a bottarga nem más, mint sózott és szárított halikra, amely különleges ízvilágával azonnal magával ragadja az ínyenceket. Ezt a mediterrán kincset évezredek óta fogyasztják, és ma is nagy becsben tartják a kulináris világban.

Hering András

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...