3+1 tévhit az adalékanyagokról

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – vajon mi az amiben ennyi E-szám van? Meg fogsz lepődni!

Csak olyan élelmiszert vásárolok, amiben nincs adalékanyag; magamnak sütök-főzök, hogy elkerüljem az E-számokat; csak mindenmentes ételeket fogyasztok, azokban egyáltalán nincsenek állományjavítók, térfogatnövelők, és egyéb gyanús összetevők... - ugye, ismerősen csengenek ezek a gondolatok? Sokan vallják ezeket az elveket, és valószínűleg sokan vannak köztük, akik nem tudják, hogy minden élelmiszer-összetevőnek van E-száma, még a vitaminoknak is, vagy egyáltalán mi az az E-szám, vagy hogy az adalékanyagok közé térfogatnövelő-szerként még a sütőpor is beletartozik.

Az E-számoktól való félelmeinkkel olyasmitől tartunk, amit napi szinten használunk sütéshez-főzéshez, anélkül, hogy tudatában lennénk.

Az Okoscímke.hu összegyűjtötte az adalékanyagok körül terjengő leggyakoribb tévhiteket.

1. „Nincs szükség az adalékanyagokra”

Gyakori tévhit, hogy az adalékanyagok használata teljesen felesleges, sőt…A közhiedelemmel ellentétben azonban ezeknek köszönhetjük kedvenc ételeink megszokott ízét vagy állagát. Egyszerűen csak sok esetben nem tudjuk, mit takarnak: ízfokozó hatású összetevők vannak például a leveskockában, állományjavító például a zselatin vagy a keményítő, de az édesítőszerek is az adalékanyagok közé tartoznak.

2. „Az E-számok az élelmiszerek veszélyességi fokát jelölik”

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – bár elsőre legtöbben azt feltételeznénk, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáé.

A városi legendával szemben az E-számok nem veszélyesek, sőt: az „E” betű az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli. Ezek egy része a természetben is megtalálható, például gyümölcsökben, zöldségekben – így szó sincs arról, hogy minden esetben mesterséges eredetű dolgok lennének. Ezért is fontos, hogy ne ítéljünk elsőre: figyeljünk oda, hogy mit eszünk és okosan tanulmányozzuk az élelmiszerek címkéjét.

Marokkói csicseriborsó-leves

Nagyon finom, paradicsomos, fűszeres levest kapunk. Én hígabbra készítettem most, de lehet sűrűbbre is, kevesebb vizet hozzáadva!!! Mi imádjuk a levest, szinte minden étkezéskor van az ...

Szilvamázas csirke

Isteni ez a fénylő csirkehús, ami leginkább aszalt szilvával töltött csirkemellre emlékeztet. Mindenkinek ajánlom, akár nyáron a grillsütőn készíti, akár a karácsonyi asztalt ...

3. „Az adalékanyagok károsak”

Mivel az adalékanyagok nem hagyományos összetevők, nem kanalazzuk őket magukban. Az élelmiszereinkben pedig olyan kis arányban vannak jelen, hogy lehetetlenül sokat kellene elfogyasztani ahhoz, hogy átlépjük a megengedhető napi beviteli (ún. ADI) értéket, azaz azt a tudományosan megállapított napi határértéket, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Például 6 liter (24 adag), aszpartám édesítőszert tartalmazó üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy túllépjük az aszpartám napi beviteli mennyiségét – ez pedig gyakorlatilag lehetetlen.

+1. „Tele van tartósítószerrel”

Az első számú közellenségként kikiáltott tartósítószerek is megbízható, bevizsgált adalékanyagoknak számítanak – ettől függetlenül hiába keressük a legkorszerűbb eljárásokkal készült üdítőkben, nem nagyon találjuk őket. Akkor hogyan állnak el akár hónapig az italok? A szénsavas üdítőkben a szénsav tartósít, egyedül a gyümölcstartalmú szénsavas üdítőkbe kerül minimális tartósítószer. A jegesteák és gyümölcslevek pedig először hőkezelésen esnek át, majd csíramentes körülmények között csomagolják, ez biztosítja a hosszú elállási időt.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

forrás: Okoscímke.hu

Legújabb receptek

Borsodó egyszerűen

A klasszikus borsodó különleges aromájával kitűnik a házi édes öntetek és mártások közül: megannyi desszertet nyakon önthetünk vele a rétestől kezdve egészen a gombócig. ...

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

Súlyos betegséget okozhat a klóros víz fogyasztása

Sokan a csapból folyó vizet fogyasztják, mint ivóvizet, hiszen sokkal olcsóbb, mint palackozott ásványvizet venni, nem is beszélve a palackvisszaváltás kényszeréről. Svéd kutatók friss kutatása alapján azonban úgy tűnik, bizonyos megbetegedések és a klóros víz fogyasztása között összefüggés lehet.

Nosalty

További cikkek

50 felett napi 20 gramm ebből a szénhidrátból: nem lesz...

Nem újdonság, hogy az egészséges életmód része a megfelelő táplálkozás, ezzel kapcsolatban pedig van néhány ökölszabály, amit egy bizonyos kor felett kifejezetten érdemes megfogadni. A szénhidrátra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint mumusra, pedig nem zárhatjuk ki életünkből. 50 felett például egy bizonyos fajtája igenis egészségtámogató hatású.

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...

Hoppá!

Recept beküldéséhez be kell jelentkezned!