Rigó Jancsi
Oké, ezt az édességet talán mindenki ismer, de ki az a Rigó Jancsi? Az bizonyos, hogy a múlt századforduló egyik híres prímása volt, de, hogy miért éppen róla nevezték el a süteményt, az már kérdéses. Persze ehhez, is kapcsolódik egy nagyszerű story, pontosabban egy keser-édes romantikus történet – akárcsak a sütemény maga.
Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay 1896 – Rémy Szálló
A történet szerint a mi Jánosunk igen jóképű nőcsábász hírében állt. 1896-ban egy párizsi étteremben húzták a nótát, ahol ott volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, Clara Ward aka. Ward Klára. Annyira megigézte az asszonyt Jancsi játéka, hogy otthagyta érte a herceget. A vonzalom kölcsönös volt, hiszen Jancsi is elvált feleségétől, majd ezután közel 10 évig tartó szerelmük alatt elherdáltak nyolc millió dollárt. Igen, nyolc millió dollár. Ez még ma is egy vagyon, nemhogy akkoriban. A pénzt nagyrészt az asszony hozta, hiszen egy amerikai milliomos család sarja volt. Ám hölgyeim, felesleges irigykedni, mert eddig valóban túl szép, hogy igaz legyen. Klára nem csak az életben, de a szerelemben is hedonista volt. A Vezúv lábánál hagyta faképnél Jancsit, hogy megszökhessen egy olasz pincérrel. Aztán feleségül ment egy olasz hotel portásához, de ez már a családnak is sok volt. Megtagadták tőle az örökséget és ezután fotómodellként tengette életét.
A süteményre visszatérve: minden bizonyosság szerint egy pesti cukrászdában eltöltött randevú alkalmával született meg ez a kocka alakú, csokoládéval leöntött csoda. Hogy kinek a nevét dicséri, azt sajnos nem tudni, pedig nevét sokan imába foglalnák. Ha nem akarunk bajlódni az eredeti recept elkészítésével, de hasonló ízvilágra vágyunk, akkor érdemes bevetni ezt a fantasztikus muffin receptet. Az élvezet hasonló, viszont rengeteg munkát és időt spórolunk!
Aranygaluska
Omlós kelt tészta golyók, lágy vaníliasodóval… Ugye már érezzük is a szánkban az ízét? Az eredeti változat elkészítéséhez csupán egy kis kelt tésztában való jártasság szükséges, de ahogy korábban írtam, ez sem ördöngösség. Igazi őszi recept, hiszen a dió köntösbe bújtatott csemege szinte a lelkünket is felmelegíti. Annak idején, még a török időben igazi ünnepi fogásnak számított, mindenféle cicoma nélkül. A vaníliás szósz már a nagypolgárság találmánya, amellyel igazán tökélyre fejlesztették az ételt.
Ma már számtalan változata létezik, de amennyiben a klasszikusnál maradunk, akkor érdemes a krémet igazi vaníliából, azaz vanília rúdból készíteni, így elkerüljük a kivonatok és aromák kellemetlen mellékízét. Persze ki az aki hétköznap nekiáll kelt tésztát gyúrni? Én biztosan nem, de semmi gond, ha már nagyon nem bírjuk ki a hétvégéig, akkor ezt is elkészíthetjük muffin formájában!
A vasárnapi csúcspont: aranygaluska >>
Zserbó
A magyar sütemény, ami igazából francia. Na jó, legyen koprodukció. Hogy miért? Ezt a soklapos, diós-lekváros-csokoládés emeletes élvezetet valójában egy francia cukrász alkotta meg, igaz, itt Budapesten, a magyar embereknek. Hazánk első, igazi cukrászdája az 1858-ben megnyílt Kugler volt. Kugler Henrik a családi hagyományokhoz híven tovább vitte a cukrász szakmát, ám azonban nem elégedett meg a szülők receptjeivel, inkább megjárta egész Európát, hogy kitanulja a szakmai minden fortélyát. A tanulmány út sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a saját nevét viselő desszertszalon rövid idő alatt igen népszerűvé vált. Olyannyira, hogy 1870-ben átköltözött a Vörösmarty térre, ahol a mai napig működik a Gerbeaud cukrászda.
De hogy jön a képe Gerbeaud Emil? Kugler ugyan megcsinálta az új üzletet, de új cukrásza azonban nem volt hozzá, így Párizsból kellett elcsábítania a genfi születésű mestert. Amint kevesen tudnak, hogy Gerbeaud Emilnek nem csak a nevéről elhíresült sütemény, de olyan nagyszerű finomságokat is köszönhetünk, mint a bonbonmeggy vagy a macskanyelv. A magyarosított elnevezésű zserbó eredeti receptjét máig nem ismerjük, hiszen hét pecsétes titok alatt őrzik a cukrászda emberei, ellenben bátran kísérletezhetünk vele, akár egyszerűsített, muffin formában is!
