17 dolog, amit semmiképp ne tegyél a komposztáló ládába!

A háztartásokban rengeteg olyan hulladék keletkezik, amelynek a szemetesen kívül is lenne helye. A komposztálás rengeteg előnnyel jár, és otthon is meg tudod csinálni! (x)

Komposzt az a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő körülmények és hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom). Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra – kicsiben is - használható.

A konyhában is nap mint nap nagy mennyiségű szerves hulladék (biohulladék) keletkezik. Krumpli-, zöldséghéj, stb. ezt ne dobd a szemetesbe, hanem kezdj el ezzel komposztálni! Így nem árad majd kellemetlen szag a szemetesből, felére csökken a háztartási hulladékod és lesz mivel feljavítanod szoba- és balkonnövényeidet vagy a kertedet. Ez kényelmes, és ráadásul jó érzéssel is eltölthet, de ezeken túlmenően még pénzt is megtakaríthatsz.

Hogyan kezdjünk neki a komposztálásnak?

  • Szerezzünk be egy komposztládát!

Szerezzünk be egy komposztládát! Ilyeneket már a lehetőségeidhez mérten találsz a neten (vesszőből, fából, raklapból, műanyagból), amit vagy megvásárolsz, vagy saját magad összeállítasz.

  • Hová tegyük a komposztálót?

Félreeső, árnyékos helyre, vagy a balkonra (már beltéri komposztálókat is lehet vásárolni, vagy kialakítani). Biztosítani kell a komposztáló jó szellőzését alul, felül (lent akár úgy,hogy raklapot helyezünk le és arra tesszük, a fedelét pedig kissé kinyitjuk).

Így töltsd fel a komposztládád!

  • A zöld és barna hozzávalók ideális aránya: 50-50%.
  • A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani.
  • A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre rétegezzünk a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénban gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk.
  • Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás. A bomlási folyamat első szakaszának a végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük!
  • Várjunk egy ideig! Körülbelül 6-8 hónapot vesz igénybe, mire a komposztunk “beérik”. A tetejére időről időre továbbra is adhatunk hozzávalókat.
  • Amikor a komposztunk roskatag, sötét anyaga egy nyirkos, tömött talajra emlékeztet, megérett a használatra.

Ezek mind mehetnek a komposztba!

Kezdjük a kerti zöldhulladékokkal, amik gyorsan rothadásnak indulnak, és biztosítják a szükséges nitrogént és nedvességet a talajnak:

  • Állati trágya szalmával
  • Egynyári gyomok
  • Mezei szulák
  • Saspáfrány
  • Kelbimbó tönkje
  • Sárgarépavégek
  • Citrusfélék héja
  • Kávézacc
  • Feketenadálytő-levelek
  • Vágott virágok
  • Nadragulya
  • Gyümölcshéj és –pép
  • Gyümölcsmagvak
  • Lekaszált vagy lenyírt fű
  • Széna
  • Vágott sövény
  • Szobanövények
  • Borostyánlevelek
  • Csalán
  • Elöregedett ágyas növények
  • Évelő gyomok
  • Mérgező növények
  • Rebarbaralevelek
  • Tengeri moszatok
  • Lemetszett puha ágak és növénytörmelékek
  • Zöldséghéj és -pép

Tudtad?

2017. november 18-26. között kerül megrendezésre az Európai Hulladékcsökkentési Hét, melynek célja, hogy egyéni és önkéntes akcióötletek megvalósításán keresztül a környezettudatos életmódra, hulladékképződés megelőzésének fontosságára és lehetőségeire irányítsa a figyelmet – tudj meg róla többet itt!

Sőt, még ezeket is beleteheted!

Nevezzük őket barna hozzávalóknak: lassabban indulnak rothadásnak, biztosítják a szükséges szenet és rostokat, valamint segítik a komposzt „légzését”.

  • Avar
  • Kartonpapír
  • Karácsonyfa
  • Felaprított pamuttörlők
  • Lemetszett cipruságak
  • Tojástartók és –héjak
  • Örökzöldek
  • Haj, szőr
  • Természetes parafa
  • Diófélék
  • Papírzacskók
  • Fagyal
  • Szalma
  • Kukoricacsövek
  • Tealevelek és –filterek
  • Paradicsom
  • Használt konyhai papírtörlő
  • Porszívózsák tartalma
  • Tűzifa hamuja

Amiket viszont SOHA ne tegyél a komposztba!

  • Csontok
  • Kenyér
  • Macskaalom
  • Cigarettacsikkek
  • Háztartási fólia
  • Szén elégetéséből származó hamu
  • Rágcsálnivalók csomagolása
  • Tejtermékek
  • Eldobható pelenkák
  • Kutyaürülék és –eledel
  • Üdítős dobozok
  • Hús- és halmaradékok
  • Olívaolaj
  • Műanyagzsákok, -szatyrok
  • Szennyezett szövetek
  • Nejlonzacskók és egyéb műanyagok (óvatosan a teafilterekkel!)

A komposztálás során gondoskodni kell arról, hogy a lebontó szervezetek jól érezzék magukat, tehát megfelelő körülményeket kell számukra biztosítani:

  • A komposztálás során a mikroorganizmusoknak megfelelő mennyiségű vízre is szükségük van. A kedvező nedvességtartalom 40-60 %: ha vízhiány lép fel, a spórás mikroorganizmusok eltűnnek (ilyenkor a komposzt szétesik a kezünkben), ha viszont túl magas a nedvességtartalom, rothadási folyamat indul meg (ilyenkor összenyomva víz folyik ki a komposztból).
  • Ha a nyersanyag levegőtlenné válik (összeáll), elszaporodnak benne az oxigénmentes (anaerob) környezetet igénylő baktériumok, és a komposzt rothadni kezd. Ezért az anyagnak olyan lazának kell lennie, olyan gyakran kell átforgatni, és annyi fanyesedéket kell tartalmaznia, hogy benne a levegőáramlás folyamatos legyen.

Ha "beérett" a komposzt

  • Óvatosan emeljük meg a ládát, vagy nyissuk ki az oldalán lévő ajtót, s kerti villával vagy ásóval kotorjuk ki a komposztot!
  • Ne aggódjunk, ha a komposzt kissé csomósnak tűnik a gallyak és tojáshéjak miatt, ettől még tökéletesen megfelelő!

A komposzt felhasználása az érettségi fok alapján történik. A megfelelő ütemű forgatás és friss komposztanyag betöltése következtében a komposzt (kb. 3-4 hónap alatt) alulra kerül ez már talajjavításra alkalmas és 6-8 hónap után pedig talajként felhasználható, érett komposztot kapunk. Ez utóbbit használhatjuk talajjavításra, fák telepítésekor ültető gödörbe helyezve, virágcserepekbe, balkonládákba, stb. Tápláljuk vele zöldségeinket, dísz- és takarmánynövényeinket, a fákat és bokrokat!

Ezeket érdemes még tudnod

  • A komposztládát különféle futónövényekkel, örökzöldekkel takarhatjuk el.
  • A mérgező növények az emberre ugyan veszélyesek, a komposztálás során azonban nyugodtan használhatjuk őket. Tévhit, miszerint a diólevelek nem alkalmasak komposztálásra.
  • Kis mennyiségű avarral könnyen egyensúlyt teremthetünk, ha túl sok zöldet használtunk. Azonban nagy mennyiségben inkább külön komposztáljuk!
  • A túl sok zöld hozzávaló eredménye egy sáros, bűzös massza lesz.
  • A komposztot minden növények alá kerülő földhöz lehet keverni.
  • Felhasználhatjuk kertben talajjavításra, fólia alatti termesztéshez, virágkiültetéshez, zöldségágyásokhoz, fák telepítésekor az ültető gödörbe helyezve, a lakásban virágcserepekbe, balkonládákba.

Tudj meg többet az Európai Hulladékcsökkentési Hétről itt!

Még több információt a komposztálásról az alábbi linkeken találsz:

www.okopack.hu/hu/komposzt-kas

www.komposztmester.hu

www.komposztalj.hu

www.komposzt.hu

Legújabb receptek

Gyümölcskenyér

Ha könnyen és gyorsan szeretnétek emlékezeteset villantani, akkor ez a gyümölcskenyér kapóra jöhet. Nálunk most aszalt vörösáfonya, cukrozott gyömbér, aranymazsola, dió és étcsoki ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...