Gasztro 2020.11.30.

10 étel, amit a felvidéki magyarok másképp hívnak - te hány kifejezést ismertél?

Fenes Gábriel

Párki, bursli, babadara - ismertétek ezeket a szavakat. A Felvidéken sok ételt, alapanyagot másként hívnak. A helyi henteseknél hallhatjuk a legtöbb idegen szót.

Ahány régió vagy nyelvjárás, annyiféleképpen lehet nevezni egy ételt, zöldséget, gyümölcsöt vagy húsfélét. Az alapanyagok megnevezése azonban nemcsak hazánkban, hanem a határon túl is eltérő lehet, elég csak a tájszavakra, vagy a különböző szlovakizmusokra gondolni a felvidéki magyarság körében. Összegyűjtöttem azokat a kifejezéseket, amelyekbe belefuthattok egy-egy szlovákiai látogatás során, illetve amelyek még ma is gyakran hagyják el az én számat is, révén, hogy a Felvidékről származom.

1. Darázstészta

A darazsakról valószínűleg nem a grízes tészta jut először az ember eszébe. Néhány magyarországi régióban is szokás darás tésztának hívni ezt az ételt. A felvidéki magyarok tovább egyszerűsítették a dolgot, így született meg a darázstészta, amit nem mellesleg náluk sok helyütt sósan készítenek.

édes tészta

Darás tészta

2. Párki

Az unokaöcsém imádja a párkit, folyton csak azt enne. A hentesnél és a boltokban lehet venni. A megnevezés a virslire utal, és a szlovák „párky” szó miatt állandósult a köznyelvben. Néhol használják a krinolinra is, amit „spekackinak” is neveznek.

3. Hranolky

A „hranolky” szó annyira állandósult a régióban, hogy körülbelül 10 éve, amikor a családdal Győrben jártunk, az anyukám minden probléma nélkül ezzel kérte a rántott húst egy étteremben, a felszolgáló pedig meglepődve kérdezet vissza: „Hogy mivel?”Következett néhány másodperc hatásszünet, majd jött a korrekció: „hasábburgonyával”. Utóbbi szót biztosan nem hallod majd túl gyakran, ha a Felvidékre látogatsz.

krumpliköret

A tökéletes sült krumpli

4. Tatármártás

Nekem a tartármártás a mai napig tatármártás. Előbbi nehezen is jön a nyelvemre. A kifejezésért ismét egy szlovák szó a felelős: a „tatárská omácka (ejstd: omácska)”. Egy kis hranolky kell már csak hozzá, amit beletunkolhatunk.

tartármártás

Retro tartármártás

5. Babadara

A babadara is egy szószerinti fordítás a „detská krupica (ejtsd: gyetszká krupica)” szlovák szóból. Az alapanyag nem más, mint a búzadara, viszont annak egy sokkal finomabb fajtája. Ismerősöknek gyakran szoktam hozni, sokkal selymesebb lesz tőle a tejbegríz.

tejbegríz

Tejbegríz kétféleképpen

tejbegríz

Diós tejbegríz

tejbegríz

Rántott tejbegríz Iluska konyhájából

6. Ticsinki

Ha családi vagy baráti összejövetel van nálunk, biztos, hogy kerül az asztalra csipsz és ticsinki. Utóbbi a ropira utal, amit a Felvidéken inkább gyűjtőszóként használnak az összes sós ropogtatnivalóra. Többször is előfordult velem, hogy egy budapesti ismerősnek azt mondtam, hozzál valami ropit a bulira - a csipszre gondolva -, erre ő hozott két zacskó Nógrádit, mert hát én ropit mondtam, nem csipszet.

7. Keksz

A nápolyi szót ritkán hallani a szlovákiai magyarok körében, helyette inkább a keksz szót használják a boltokban kapható rengeteg finomságra. Mert, ha egy valami miatt érdemes ellátogatni Szlovákiába, az a rengetegféle ízű nápolyi. Kapható vaníliás, csokis, mogyorós, diós, citromos, de még mentás és kávés is.

8. Búsli vagy bursli

Telente a Felvidéken is nagy divat a disznóvágás, ahol a hurka és kolbász mellett burslit készítenek, ami nem más, mint a préssajt, vagy disznósajt.

9. Szalámi

A felvidéki hentesnél más furcsaságokat is hallhat az ember a párkin és a burslin kívül. Ha például szalámit kérsz, akkor pontosan meg kell mondanod, hogy milyet. A párizsit szokás diétás szaláminak hívni, a csirke- vagy pulykasonkát pedig sonkás szaláminak. Ne lepődj meg, de szinte minden felvágott valamilyen szalámi.

10. Zsuvi

Előfordulhat, hogy valaki zsuvit kér tőled. A rövidítés a szlovák „zuvacka (ejtsd: zsuvacska)” szóra utal, ami rágógumit jelent. Ahogy Budapesten szokás ezt is rágónak rövidíteni, úgy Felvidéken zsuvinak.