A receptgyűjtés, olvasás a hobbim, és tapasztalatokat gyűjtök, kisérletezek, a gasztronómia terén.Próbálom megtanulni mind azt, amit régen nem volt kitől,mert nehéz sorsban éltünk, az Édesanyámmal. Később már ez megváltozott. Ma már más a látóköröm,fejlődni kell a korral. A mai napig figyelek,és tapasztalatokat gyűjtök.Tudom azt is,hogy nem lessz belőlem nagytudású szakács,de amit főzök,az ízletes,és elfogadható legyen,a családomnak.Ő értük is teszem.
Nagyon régóta vezetek háztartást, 45 éve.Főzni,talán 6 éves lehettem,és a Mamámtól lestem el néhány dolgot.12 éves voltam, amikor derelyével leptem meg az Anyukámat,és ugyan nem lett valami jó,de ehető,akkor sem keseredtem el.Hát így kezdődött,és azután már sokszor segítettem neki,vagy én főztem.Az életemet a főzés terén mások főzési szokásai,és a könyvekből szerzett tudás tett tapasztaltabbá.Még most is tanuló vagyok, de ezt nem szégyellem.
A hely, ahol főzök
12 éve, hogy klasszikus konyhánk van, mert előtte lakótelepen éltünk, és szűk volt a hely, érdektelen bútorokkal. Itt jól érzem magam, bár ez sem túl nagy, de a férjemmel élek, kettőnknek elég.Minden megvan ami a sütéshez,és főzéshez kell.Ez itt az álmom,amiből valami megvalósult.Közhelynek hangzik?Lehet,de nekem ez itt a mennyország!
Ars poetica a konyhában
Mindig friss alapanyagból nap mint nap ízletesen főzni.
Karácsony másnapján a családnak egyszerűsített töltött káposzta készül, majd egy finom majonézes saláta, ami az előző napról megmaradt sültekhez is tökéletes. A végén egy gyors lekváros linzer a befutó.
Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...