Azt hiszem, mindig főztem. Amióta az eszemet tudom, biztosan. Volt egy nagyanyám, aki egész életében "csak" háziasszony volt, egy ember mellett - a nagyapám -, aki borzasztóan szeretett enni és NAGYON megadta a módját. Nagyanyám mellett kezdtem a főzés tudományának elsajátítását.
Aztán volt egy panzióm Kapolcs mellett, úgy hívták: Anna Malom. Ott a vendégeknek főztem, de mielőtt hozzákezdtem, alapos előtanulmányokat folytattam: elolvastam annyi szakácskönyvet, amennyihez hozzáfértem. A kiválasztott ételeket sok variációban addig próbálgattam, míg a - szerintem - legtökéletesebb megoldáshoz jutottam. Azaz: megalkottam a saját szájízemet, kinyitott a panzió és főztem (később már főzettem) a vendégeknek.
A Káli Art Inn főnökeként megint csak főztem/főzettem a vendégeknek.
A Kávéház a Vörös Lóhoz volt a következő állomás, Diszelben, a Látványtár mellett. Gyönyörű arculatát és az étlap borítóját Szűts Miklós tervezte, a kávéházi fotók illusztrálják a Békebeli Vendéglátásról írott megemlékezést a Liliomkert honlapján: http://liliomkert.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1143479
A Liliomkert a piacom - azt hiszem, az egyetlen ember vagyok az országban, akinek saját piaca van. Helyi alapanyagok, helyi ízek, vidám együttlét. Ahogy a boldog békeidőkben volt!
Még a piacról: http://nosalty.blog.hu/2008/05/06/csokallo_fokhagyma
A kép a piacon készült, kedves barátaim között az ujjamat eszem éppen ..
Indokolatlan - rengeteg finomságot lehet kapni!
(A képet Kende János készítette - azért ilyen jó!)
A hely, ahol főzök
A liliomkerti konyhám a legmókásabb konyha a világon, fényképe a Liliomkert honlapján látható:
http://liliomkert.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=903564
A honlap a piacon nyomtatott formában megjelenő hetilap anyagát tartalmazza:
Liliomkert - hetilap hölgyeknek - uraink szebb mindennapjaiért
A legelső szám legelső oldala a weboldal beköszöntője, sajnos még ma is mélyen aktuális, habár már az V. évfolyamnál tart a lap, és hetedik évadját éli a piac. Minden vasárnap délelőtt ott vagyunk!
A weboldal fotógalériája őrzi a szép pillanatokat http://liliomkert.lapunk.hu/?modul=galeria
A lap és a weboldal sokmindenről szól. Receptek is - persze -, de nem csak az.
Ahogyan a háztartás sem kizárólag receptekből áll :)
Az a terv, hogy a Liliomkertben lesz majd egy kávéház, amely a piaci termelők nyersanyagaiból egész héten át finom ételekkel kényezteti a népeket. Remélem, azt írja majd róla valaki .... nagyobb, jobb hírverést biztosít a tájnak, mint egy hajórakomány turista prospektus - amiként Gundel Károlyról írta a New York Times egykoron.
Tervek nélkül nincs jövő, nem igaz?
Ars poetica a konyhában
Manapság nincs sok ideje a dolgozó nőnek a főzésre. Meg kell találni a módját - a felszerelést, a nyersanyagot, a receptet -, hogy gyorsan is jót főzhessünk. Gyorsan lehet főzni, igénytelenül nem érdemes!
Ünnepi alkalmakkor pedig adjuk meg a módját! Akkor TÉNYLEG tegyünk ki magunkért! Szánjuk rá az időt, főzzünk különlegeset, tálaljuk szépen, fogyasszuk el szépen - kedvesen elbeszélgetve, ráérősen. Élvezzük az ízeket, a szép környezetet, a kellemes társaságot! Olyankor legalább!
A karácsonyi sütemények szépsége felől nincs vita: a mák, dió, alma, kókusz, a különféle krémek és díszítések mind-mind varázslatos hangulatot teremtenek. Lássuk a legszebbeket!
Egy gyors krémleves, egy magyaros borsóleves, egy tepsibe csúsztatott tepsis krumpli+kolbász meg némi resztelt máj nem vág minket földhöz, ami az elkészítési időt illeti. A sütik pedig karácsonyra előre készüljenek!
Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...