Hála az égnek egy ideje már közvetlen járattal lehet eljutni Grúziába, nyilván vettem is két jegyet. Írhatnék most rengeteget arról, hogy milyen gyönyörű és felfoghatatlanul nagy és zöld a Kaukázus, vagy hogy tényleg mennyire eszméletlenül vendégszeretőek a grúz emberek, de ez valószínűleg a reptéri kutyát sem érdekli, viszont az, hogy mit ettünk és ittunk, annál inkább!
Ha meg kellene fogalmazni Grúzia gasztronómiáját egy mondatban, ezt írnám: húst hússal esznek, amit felütnek rengeteg szénhidráttal, értsd jó vastag tésztákkal. Mindezt pedig töménytelen mennyiségű alkohollal, elsősorban chachával, azaz törkölypálinkával öblítik le. És hogy másnap se legyen baj, Borjomi vizet isznak, ami tényleg a lehető legjobb gyógyír a telepakolt vagy másnapos gyomorra.
Húst hússal
A kajáknál tényleg nem túloztam, hogy mindent a tészták és a húsok közös szerelme visz, mert egyik epikus ételük a khachapuri, ami egy hajó alakú, a pizzatésztánál is finomabb és puhább tésztaféle, amibe sajtot szórnak és olvasztanak, majd a tetejére ütnek egy tojást, ráküldenek egy öklömnyi fenséges vajat, és kész is!
Enni pedig úgy kell, hogy a tésztát tépkedjük, és a sajt-tojás-vaj triójába kevergetjük és mártogatjuk. Mi ezt köretként kértük mindenhez, isteni. Azért halkan jegyzem meg, hogy 1 adag ebből még főételnek is elég 2 embernek, szóval ez a köretkedés eléggé extrametál-bevállalós dolog volt részünkről.
A másik ultimate grúz kaja, amit mindenki két-hárompofára tol, a khinkali, ami a kínaiak húsos batyujához hasonlít. Ezt amúgy a boltokban is meg lehet venni kilóra, fagyasztva. És a helyzet az, hogy ez is gyilkos cucc, mivel olyan nincs, hogy kérsz 2-3 darabot - amivel amúgy bőven jóllaknál - , ugyanis a minimális rendelhető mennyiség 5 darab. Köszi. Csak nagyon vulgárisan tudnám leírni azt, hogy ettől mennyire lakik jól az ember, ezért maradjunk abban, hogy rendesen.
Általában báránnyal van töltve, de van malacos és marhás megoldás is. Gondolkodsz itt magadban, hogy sehol nem írtam, hogy zöldség. Na hát azért nem, mert a salátákon kívül semmiben nincs zöldség. Egy egyszerű tejfölös pelmenyit sem tudtunk úgy kérni, hogy ne hússal legyen töltve. Szóval egy jó kis grúziai nyaralás után alsó hangon 1-2 hét kőkemény koplalás következik...
Gyümölcs & zöldség
A zöldség-és gyümölcskollekció elmondhatatlanul gyönyörű. Egy holland gyümölcs- vagy zöldségkeltetőben sem tudnak ilyen mutáns méretű termékeket előállítani, főleg úgy, hogy Grúziában ezek így természetesek, nem segítettek rájuk mérnökök. De hát ugye nem a méret a lényeg, ezért sokkal fontosabb, hogy minden kapható zöldségnek eszméletlenül finom íze is van. Olyan, mint amit az ember saját magának termel, vagy a nagyi kertjéből hoz magával.
Ami nekem érdekes volt, hogy rengeteg helyen árulnak mogyorót, de nem sósan vagy pörkölten, hanem még héjasan, ahogy a fenti képen láthatjátok.
A hegyekben a pisztráng- és bárányfelhozatal nagyon erős. Előbbit mindenhol kapni grillezve is, ami nem azért zseniális, mert nagyon finom, hanem azért, mert egy egész pisztráng nem kerül még 1000 forintba sem. És a grillbáránnyal is hasonló a helyzet.
Piacok
Piacokra általában mindenki szeret járni, főleg a gasztrománok. Na most a grúz kínálat megint csak a 'pazar' jelzővel illethető. Tonnányi fűszerek, elmondhatatlan komoly skálában mozgó bab- és magfajták, és ami nekem nagyon tetszett még, az a friss zöldfűszerkínálat!
Tényleg az égvilágon mindent lehet kapni - ahogy a lenti képen is látszik - , és nem az történik, mint itthon sokszor, hogy sokért vehetsz egy pár szálból álló petrezselyemcsoffadást, itt igazi dús-buja csokrot kapsz baromi olcsón.
Szesz
Direkt a végére hagytam a piatémát. Mondani szokták, hogy a magyarok tudnak inni. Na most kérem szépen az a helyzet, hogy a grúzok ebben (is) atomjainkra nyomnak minket...Szemléltetésképpen említeném a pálinkát, ami náluk ugye chacha néven fut, és törköly. Nos ha ebből kérsz egyet, nem egy felespohárnyit kapsz, mint nálunk, hanem egy 2 decis kis butykost, amiből a mellé kapott felespohárral méregethetsz magadnak. 3-4 adag után pedig általában elhangzik a “Gyere menjünk haza, pihenj le egy kicsit!" mondat.
A chacha mellett nagyon pereg a brandy, ami egy vicc, ha az árát nézzük, mert 1400 forintért olyan 5 csillagost lehet kapni, hogy bekönnyezel, de 2500-ért már a VS-jelzéssel ellátott szuperkategória is elérhető.Ami egyedüli csalódás volt számomra, az a bor, mégpedig a vörösbor. És nyilván egy pohár bort sem lehet kérni, ahogy egy felest sem, mert ezt is korsóval mérik. Nálunk most inkább a sörök mentek, amik zseniálisak.
És a végére hagytam a limonádét, ami náluk nem más, mint tárkonyos üdítő. Igen, TÁRKONYOS, ami ráadásul olyan UV-zöld színben pompázik, hogy simán ráférne egy radioaktív matrica a címkére. Elsőre olyan rettenetes íze van, ahogy gondolod, viszont érdekes perverzió volt részünkről, hogy 1 hétig minden étkezéshez kértünk belőle, sőt mea culpa, még otthonra is vettünk.
Árak
Mondhatnám azt, hogy minden iszonyat olcsó, és így is van, de szemléltetem is: a legdrágább vacsoránk is 6000 Ft volt, két főre, ami rengeteg borból, pálinkából és tonnányi kajából állt, szóval átlag 2-3000 Ft-tal lehet számolni, ha ketten vagytok. Na ezt Budapesten, normális minőségben, egy jobb helyen szerintem még torkoska csütörtökön is nehéz lenne abszolválni.
Szóval egy szó mint száz, menjetek enni/inni Grúziába! Nekem szerelem lett, és mihamarabb visszatérünk.
