Aki érdeklődik a főzés meg a gasztro iránt, az már tuti találkozott a cuki kis tükörtojásokkal a neten. Tudjátok, amikor valamilyen vicces formában sütik meg őket, és annyira jól mutatnak azután a tányéron. Kipróbáltam én is.

Tükörtojásforma

Aki valaha rákeresett már a food szóra a Pinteresten, az szerintem tudja miről beszélek. Édes kis tükörtojások, amiket ha valaki elénk rakna, tuti jobban indulna a reggel. Nem is tűnik bonyolultnak az elkészítésük. Az arcot, napocskás felhőt vagy éppen valamilyen állatfigurát mintázó szilikonformáknak teljesen egyértelmű a használatuk. Fogsz egy serpenyőt, öntesz bele olajat, mehet rá a forma. Teljesen egyértelmű, hogy a fehérjét öntöd a nagyobb lukba, a sárgáját pedig a kis, kerek mélyedésbe. Megsütöd szépen, és boldogan befalatozod. Ja, nem:

Az eredmény?

Én komolyan hittem benne, hogy ennek működnie kell, mert tényleg faék egyszerűségűnek tűnik ez a módszer, de mégsem az.

A helyzet az, hogy a szilikonforma egész egyszerűen nem fekszik fel a serpenyőre, pedig direkt a leglaposabb serpenyővel próbálkoztam, nincs benne semmi pukli vagy ív, de hiába.

S szilikonforma egyszerűen nem szigetel kellőképpen, ennek meg az az eredménye, hogy a fehérje kifolyik belőle a serpenyő azon részére, ahova most nem kellene neki. Ha megfordítjuk a formát, tehát a szilikonforma alja kerül felülre, akkor a rendeltetési helyén marad a tojás. Így viszont nem rendeződik el szépen a sárgája és a fehérje, hanem csúnya, amolyan "kettesalá" lesz a végeredmény.

Totál szívás volt az egész procedúra, és egy óriási pofont adnék a serpenyővel annak, aki ezt a leírást gépelte be azon az oldalon, ahonnan beszereztük: “Ezzel a tükörtojásformával biztosan vidáman indul a reggelünk, garantáltan mindenki arcára mosolyt csal.” Hát az én arcomon minden volt, csak mosoly nem.

De itt még nincs vége: “Lepd meg családodat, kedvesedet egy örömteli reggelivel vagy vacsorával, így különlegessé teheted a közösen töltött pillanatokat, és a friss, egészséges ételek is biztosan elfogynak.” Hát az tuti, hogy meglepődnek, amikor egy szétfolyt, kudarctól ázott arcot tolok eléjük. Talán még egy jót is röhögnek rajta, amitől valóban különleges lesz a pillanat. De valószínűbb, hogy az én agyvizem hamarabb felforr, és még tálalás előtt a kukába dobom az egészet. Így is lett.

A GasztroBigyó korábbi epizódja:

Ez lenne a háziasszonyok karácsonyi álma? Leteszteltük a töltöttkáposzta-készítőt!