Szóval csirke. A sertés néha megközelíti, a marha alig, a birka, bárány, kecske, vadhús meg a sor végén kullog. Körülbelül így választ a nagy magyar átlag a húspult előtt. Rendben van, nincs ezzel akkora probléma, az viszont nem megy be a hajam alá, hogy miért a melle kell neki. Persze, vannak ételek, amikhez nélkülözhetetlen, de ez a csirke legdrágább része, ennél csak a lazacfilét könnyebb szétszárítani, és csomószor teleinjekciózzák vízzel, hogy még drágábban lehessen eladni - amitől aztán hót ízetlen marad, bármit is csinálunk vele. A comb egy kicsit népszerűbb, bár - ez ugyancsak saját vélemény - még mindig nem foglalkozunk vele eleget, a csúcs azonban a csirkeszárny.

Lehangolóan keveset foglalkozunk vele. Egész csirke vásárlásakor esetleg belekerül a paprikás csirkébe ( a rajta lévő bőrtől lesz ám olyan jó szaftos és sűrű, nem mástól) vagy ha nagyon hó vége van, akkor levest főzünk belőle. Pedig ha valakinek már volt szerencséje igazi, roppanósra sült csirkeszárnyakhoz, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy jó szívvel ülne le egy triplájába kerülő, kiszáradt csirkemell mellé. Ennek szellemében mindjárt három receptet is hoztam - hátha meghozom a kedvét a tamáskodóknak is.

Az első egy teljesen szimpla, fűszeres szárnyacska, nem túl csípős, nem túl fűszeres, csak eszméletlenül ropogós. Mivel rácson sütöttem, az összes fölös zsír távozott belőle, mégsem száradt ki. A hozzá való, végtelenül egyszerű mártogatós pedig tökéletesen kiegészíti. Ha valaki kedveli a csípős ízeket, nyugodtan belereszelhet egy chilipaprikát is.

A második számú versenyző már jóval pikánsabb, az a sriracha nevű thai paprikakrémtől lett az. Csak speciális boltokban lehet levadászni, de bármilyen más fűszeres paprikás krémmel lehet helyettesíteni. A tojásfehérjétől és a sütőportól pedig még ropogósabb lesz!

A harmadik darab ázsiai ihletésű - megpróbáltam olyan dolgokkal megpakolni, ami ha nem is minden sarki közértben, de nagyobb boltokban megvásárolható. A sütőpor ebben is benne van - ez egy új trükk, amiről nemrég hallottam, biztos bevetem máskor is, ha csirkeszárnyat sütök, mert nagyon működik.

Végezetül pedig egy tipp, ha valakinek van ideje rákészülni a szárnypróbálgatásra: készüljetek rá egy nappal korábban. A szárnyakat minden esetben mossuk át és töröljük le teljesen szárazra, de ha teljesen előkészítve, rácsra téve egy éjszakára hűtőbe tesszük, akkor szépen ki is száradnak, és úgy ropognak, hogy öröm hallgatni. Ha nincs meg ez a plusz nap, hát istenem - cserkészbecsszó, hogy így is szuper mind a három!