Burgonya

Leírás

Burgonya – receptek, leírás, tippek

A Dél-Amerikában őshonos burgonyát keményítőben gazdag gumójáért világszerte termesztik. Többezer fajtája létezik, felhasználása változatos: fogyaszthatjuk köretként, főzelékként, salátaként, levesben. Hazánkban a legkedveltebb köretalapnyag.

A burgonya (illetve ahogy a magyarok a gumót hívják: krumpli) nem örvend túl nagy népszerűségnek a tudatosan táplálkozók, legfőképp a fogyni vágyók körében, pedig nem bő olajban/zsírban sütve, a mennyiségre ügyelve és okosan kombinálva más alapanyagokkal megengedett lehet mindenki étrendjében, sőt, igen tápanyagdús zöldségféle.

Most pedig következzenek a vásárlási, tárolási és elkészítési tippek:

Mi az a burgonya?

A burgonya (Solanum tuberosum), más nevén krumpli, tájnyelvi nevén pedig krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben) a burgonyafélék családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyagunk, mely régen kifejezetten olcsónak számított, és megannyi (magyaros) étel alapját adta, utóbbi most sincs másképp. Peru és Chile hegységeiben őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják.

Hogyan vásároljuk?

A burgonya egész évben, bármelyik élelmiszerboltban, zöldségesnél és piacon fellelhető alapanyag. Eltérést inkább a választékot tekintve tapasztalhatunk: jobb helyeken már több burgonyatípus közül is választhatunk, attól függően, mire szeretnénk felhasználni. A finomabb, zsengébb, kevésbé keményítődús, lassabb felszívódású, emiatt a fogynivágyók által is preferált újkrumpli május-június környékén szezonális, és még megpucolni sem muszáj.

Az "A'"jelzésű a salátának való burgonya (ilyen a kifliburgonya is), a "B” a főzni való burgonya (általában sárga színű), a "C” pedig a sütni való burgonya (pirosas színű).

Mire jó a burgonya?

A krumpli a közhiedelemmel ellentétben az egyik legmagasabb tápanyagtartalmú zöldségünk. Meglepő lehet, de rengeteg C-vitamint és számos antioxidánst tartalmaz, ezek pedig főként a héj alatt találhatók, ezért ha lehet, héjában süssük, így őrizhetjük meg fontos összetevőit! A burgonya több mint 70%-át víz, 20%-át szénhidrát, a fennmaradó részt fehérjék és cellulóz alkotják. Mivel szerves keményítőt tartalmaz, ezért kiváló társa a benne található ásványi anyagoknak.

A nyers burgonyát főleg a népi orvoslás alkalmazza, külsőleg: nyers burgonyaszeletet tesznek például a gyulladt, gennyes sebekre, kelésekre vagy ütés következtében megdagadt testrészekre, de sikerrel alkalmazható reumára, kötőhártya-gyulladásra, bőrbajokra is. A hiedelem szerint fejfájás, migrén esetén is tehetünk 1-1 szeletet a halántékunkra, mert "kiszívja" a fájdalmat. A nyers burgonyalé pedig bevethető gyomorfekély, gyomorfájás ellen.

Mi készülhet a burgonyából?

Tehetjük burgonyás tócsniba, lehet belőle sütőben sült krumpli, burgonyás pogácsa, lángos, tehetjük (vegán) franciasalátába, (új)burgonyás-gombás salátába, ünnepi báránysült mellé, csülök mellé, különféle burgonyalevesekbe. Készülhet belőle hercegnőburgonya, barackos gombóc vagy szilvás gombóc, hagymás tört krumpli, pecsenyeburgonya, sós-ecetes burgonyakrémleves krumplihéjcsipsszel, krémes burgonyapüré, pásztorpite, szaftos rakott krumpli, magyaros paprikás krumpli, tepsis burgonya és persze brassói aprópecsenye is!

Még több burgonyás receptért görgess lejjebb!

Mikor vegyem

Egész évben, minden boltban, piacon, zöldségesnél. Manapság egyre több fajtája elérhető hazánkban is: többek közt sárga-, piros-, saláta- és kifliburgonya is, és persze május-június táján az újkrumpli.