Burgonya – receptek, leírás, tippek

A Dél-Amerikában őshonos burgonyát keményítőben gazdag gumójáért világszerte termesztik. Többezer fajtája létezik, felhasználása változatos: fogyaszthatjuk köretként, főzelékként, salátaként, levesben. Hazánkban a legkedveltebb köretalapnyag.

A burgonya (illetve ahogy a magyarok a gumót hívják: krumpli) nem örvend túl nagy népszerűségnek a tudatosan táplálkozók, legfőképp a fogyni vágyók körében, pedig nem bő olajban/zsírban sütve, a mennyiségre ügyelve és okosan kombinálva más alapanyagokkal megengedett lehet mindenki étrendjében, sőt, igen tápanyagdús zöldségféle.

Most pedig következzenek a vásárlási, tárolási és elkészítési tippek:

Mi az a burgonya?

A burgonya (Solanum tuberosum), más nevén krumpli, tájnyelvi nevén pedig krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben) a burgonyafélék családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyagunk, mely régen kifejezetten olcsónak számított, és megannyi (magyaros) étel alapját adta, utóbbi most sincs másképp. Peru és Chile hegységeiben őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják.

Hogyan vásároljuk?

A burgonya egész évben, bármelyik élelmiszerboltban, zöldségesnél és piacon fellelhető alapanyag. Eltérést inkább a választékot tekintve tapasztalhatunk: jobb helyeken már több burgonyatípus közül is választhatunk, attól függően, mire szeretnénk felhasználni. A finomabb, zsengébb, kevésbé keményítődús, lassabb felszívódású, emiatt a fogynivágyók által is preferált újkrumpli május-június környékén szezonális, és még megpucolni sem muszáj.

Az "A'"jelzésű a salátának való burgonya (ilyen a kifliburgonya is), a "B” a főzni való burgonya (általában sárga színű), a "C” pedig a sütni való burgonya (pirosas színű).

Mire jó a burgonya?

A krumpli a közhiedelemmel ellentétben az egyik legmagasabb tápanyagtartalmú zöldségünk. Meglepő lehet, de rengeteg C-vitamint és számos antioxidánst tartalmaz, ezek pedig főként a héj alatt találhatók, ezért ha lehet, héjában süssük, így őrizhetjük meg fontos összetevőit! A burgonya több mint 70%-át víz, 20%-át szénhidrát, a fennmaradó részt fehérjék és cellulóz alkotják. Mivel szerves keményítőt tartalmaz, ezért kiváló társa a benne található ásványi anyagoknak.

A nyers burgonyát főleg a népi orvoslás alkalmazza, külsőleg: nyers burgonyaszeletet tesznek például a gyulladt, gennyes sebekre, kelésekre vagy ütés következtében megdagadt testrészekre, de sikerrel alkalmazható reumára, kötőhártya-gyulladásra, bőrbajokra is. A hiedelem szerint fejfájás, migrén esetén is tehetünk 1-1 szeletet a halántékunkra, mert "kiszívja" a fájdalmat. A nyers burgonyalé pedig bevethető gyomorfekély, gyomorfájás ellen.

Mi készülhet a burgonyából?

Tehetjük burgonyás tócsniba, lehet belőle sütőben sült krumpli, burgonyás pogácsa, lángos, tehetjük (vegán) franciasalátába, (új)burgonyás-gombás salátába, ünnepi báránysült mellé, csülök mellé, különféle burgonyalevesekbe. Készülhet belőle hercegnőburgonya, barackos gombóc vagy szilvás gombóc, hagymás tört krumpli, pecsenyeburgonya, sós-ecetes burgonyakrémleves krumplihéjcsipsszel, krémes burgonyapüré, pásztorpite, szaftos rakott krumpli, magyaros paprikás krumpli, tepsis burgonya és persze brassói aprópecsenye is!

Még több burgonyás receptért görgess lejjebb!