Ahhoz képest, hogy mennyire büszkék vagyunk a pörköltre és a gulyásra, nagyon sok magyaros étteremben csapnivaló a minőség. Többször előfordult már, hogy Budapestre látogató külföldi ismerősnek szerettem volna a tipikus magyar konyha fogásait megmutatni, de nem sikerült - vagy az árak túl borsosak, vagy a kínálat silány, esetleg valamilyen félreértelmezett fine-dinig életérzés miatt túlbonyolítják azokat az klasszikus ételeket, amelyek pont az egyszerűségük miatt annyira szerethetőek.
Nem így a Gettó Gulyás. A Wesselényi utcai Szóda utcaszintjén nyílt pörköltöző személyében megtaláltuk azt a helyet, amely klónjaival tele kellene szórni az országot. Kauteczky Dávid, a hely egyik megálmodója azt mondja, annak idején azért hozták létre a Szódát, mert kicsi volt a nappalijuk, és kellett egy hely, ahol jókat lehet beszélgetni, iszogatni és bulizni. Azóta azonban eltelt 15 év, ők is idősebbek lettek, családot alapítottak, és most már sokkal inkább egy olyan helyre volt szükségük, ahol jókat ehetnek - most egy kicsit nagyobb konyhára volt szükségük, hát megcsinálták a Gettó Gulyást.
A név onnan van, hogy ők a barátaival mindig is gettónak hívták a VII. kerületnek ezt a rusztikus, korábban sokkal kevésbé felkapott részét - a gulyás pedig értelemszerűen a konyha jellegére utal. A hagyományt hangsúlyozza a berendezés is - a polgári miliőt idéző tányérok, kancsók és enteriőr remekül passzol a burkolatként szolgáló fémes hullámpalához. Bár az étlap változni fog, arra nagyon figyelnek, hogy a klasszikus pörköltek mellett mindig legyenek olyan különlegességek, amelyeket nem olyan egyszerű beszerezni - például kakashere- és taréjpörkölt.
Dávid azt mondja, szerencséjük van, mivel a pörkölthöz nem kell sok alapanyag, így tudnak arra figyelni, hogy az a kevés a legjobb minőség legyen. A séfet, Jantner Tibort állítólag azért választották ki, mert mikor gyerekkori étkezési szokásairól kérdezték, azt válaszolta, hogy kiment a nagymamájával a kertbe, és amire rámutatott, a nagyi abból csinált pörköltet.
A Gettó Gulyásban menü is van: 1300 forintért klasszikus, három fogásos magyaros menü kapható. Bevallom őszintén, nem kóstoltuk, de a többi fogás alapján bátran ajánljuk. A közösség összetett: irodistáktól kezdve a hipsztereken, turistákon és környékbeli nyugdíjasokon át a családokig mindenki megtalálható itt.
Dávid azt mondta, szeretnék, ha a Gettó Gulyás olyan lenne, mint a Szóda az elején: "az érkező vendég azt láthatta, hogy a pultnál áll egy öltönyös aktatáskás fazon, két biciklis futár, egy pajeszos zsidó, három feka meg két tréninges Fradi-drukker. A pörkölt is ilyen, mindenki imád tunkolni."
Az aktuális étlapról nem tudtuk kihagyni a velős csontot forró pirítóssal és egy másik előételt, amit még ugyan sehol nem láttunk, de a séf egy óriási piaci rést tömött be vele: a pörköltszaftot friss kenyérrel. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tányéron kapunk egy jó nagy merőkanálnyi fűszeres, sűrű, ízes pörköltszaftot puha belű, roppanós héjú kenyérrel. Egyetlen hibája, hogy nem fél literes, tulipános kislábosban hozzák, amúgy tökéletes, mint egy rusztikus, vidéki nagymama-főztje. Ha nagyon rohanunk, vagy nem vagyunk igazán éhesek, ezért akkor is érdemes beülni a Gettó Gulyásba. Utána megkóstoltuk a húslevest házi cérnametélttel és töltikével.
Olyasmi, ami nem hiányozhat a vasárnapi asztalról, de kedd délben is nagyon jól tud esni. Ezt követően jött a három különböző pörkölt: vörösboros marha házi tarhonyával, borjúmáj zsíron pirított petrezselymes krumplival és egy babpörkölt. A marha egyértelműen vitte a prímet, a bab egyszerű volt, mégis különleges - én legalábbis még nem ettem babpörköltet.
A borjúmáj pedig a sok hagymával olyan volt, mint egy békebeli resztelt máj - a hozzá felszolgált, zsíron pirított krumpli pedig egyszerűen zseniális volt, a mellé kóstolt almakompóttal együtt. Míg a desszertre vártunk, érkezett egy adag langyos, házi libatöpörtyű is, amit általában érkezéskor, kóstolónak kapnak a vendégek, csak kicsit várni kellett az új adagra. Szerencsére, mert ha az elején kapjuk, valószínűleg képtelenség lett volna végigenni a többi fogást.A túrógombócot már nehezen küzdöttük le - tiszta szerencse, hogy a pillekönnyű, puha, langyos gombócokhoz nagyon passzolt a fahéjas tejföl, és egyszerűen képtelenség volt otthagyni.
Hogy kinek ajánljuk a Gettó Gulyást elsősorban? Mindenkinek, aki reális áron szeretne enni egy igazi, flancolástól mentes, jól elkészített magyaros ebédet, és ezért nem szeretné a saját nagymamáját fárasztani!
