Gabi, a WMN olvasószerkesztője 6 hete kezdte meg 90 napos életmódváltó programját. Áttekintettük már a reggelihez, a tízóraihoz, uzsonnához kapcsolódó kihívásokat, az étrend változatosságának kérdéseit, az önkiszolgáló étkezdei menü dilemmáit, a cukorfüggőség kezelését.
Gabi aktuális beszámolóját itt olvashatjátok:Túlsúlyosra szidtam magam! – Egy életmódváltás őszinte története, 6. rész, hozzám pedig ezen a héten a csomagolásokon található címkék értelmezésével kapcsolatos kérdéseivel fordult.
A termékcímke titkai
Tudom, hogy sokaknak ez nehézséget okoz, felesleges fáradságnak tartják, de elsődleges ajánlásom mégis az, hogy (lehetőleg) mindig olvassuk el a termékcímkéket. Természetesen, ha gyakran választjuk ugyanazokat az élelmiszereket, akkor idővel kialakul a rutin, rendelkezni fogunk már az egészségtudatos döntés meghozatalához szükséges ismeretekkel.
A termékcímkéken található információhalmazt két csoportba oszthatjuk:
- az összetevőkkel (és ennek megfelelően az allergénekkel) kapcsolatos információk,
- energia- és tápanyagtartalom információk.
Lássuk, melyik csoport esetében mire kell figyelnünk, ha fontos nekünk az egészséges táplálkozás vagy ha fogyni szeretnénk!
Cukkini-spagettis paradicsomsaláta
Egy nagyon finom saláta. A cukkinit csíkokra vághatjuk egy julienne vágóval is.
Trópusi zöld turmix
Egy internetes zöld turmix kihívás keretében jutottam ehhez a recepthez. A banánt lehet nem fagyasztva is használni, de fagyasztott banánnal a turmix állaga krémesebb. Finom, egyszerű ...
Szendvicskrém csirkemellből
Nem szeretem a bolti kenős krémeket, ezért csinálom magam az egészségesebb verziót tartósítószerek nélkül.
1. Összetevők listája
Az összetevők listájában minden, az élelmiszer előállításához felhasználta alapanyagot fel kell tüntetni. A felsorolás sorrendje a felhasználási mennyiség függvénye, azaz legelöl szerepel az az alapanyag, amiből a legtöbbet használtak fel - és így tovább. A felsorolásban kiemelve (dőlt vagy vastagított betűkkel) szerepelnek az allergént tartalmazó alapanyagok, a felsorolás végén még külön feltüntetik, ha a gyártás során allergénnel érintkezhetett az élelmiszer.
Mire kell figyelni, azon kívül, hogy mi van az élelmiszerben?
- Itt, a felsorolásnál lehet tetten érni a "huncutságokat". Például ha ráírják a kenyérre, hogy teljes kiőrlésű, de első helyen mondjuk a finomliszt szerepel - kezeljük fenntartásokkal a terméket, legalábbis annak teljes kiőrlésű mivoltát. Ettől persze még választhatjuk, ha szeretjük az ízét, állagát, csak ne ringassuk magunkat illúziókba.
- Ugyanígy lehet egy termék "egészséges", "fitnessz", ha az összetevők listájában az elsők között szerepel a cukor, vagy annak valamelyik "álneve" (pl. invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, dextrinek stb.) - akkor tudjuk, hogy nem feltétlenül jobb választás, mint nem fitnessz társa.
- Ha a péksüteményünk barna színű, itt kereshetjük a malátát, karobport, kakaóport - ha megtaláljuk ezeket a listában, akkor sejthető, hogy nem (csak) a gabona héjától barnás színű a termék.
- Ha gyümölcsös terméket (pl. joghurtot, egyéb tejterméket) választanánk, itt derül ki, hogy valójában mennyi gyümölcsöt tartalmaz. Általában nagyon keveset, egészségünkre való vélt pozitív hatását tekintve nem mérvadó mennyiséget.
2. Energia- és tápanyagtartalom információk
Ezeket az információkat jellemzően kétféle módon találhatjuk meg a termékek csomagolásán: felsorolásszerűen és táblázatos formában.
Az első esetben ember legyen a talpán, aki a 3-4 különféle nyelven írt, teljesen összeolvadó sorokból ki tudja silabizálni az őt érdeklő adatokat, amelyek ráadásul ebben az esetben (egyébként szabályos standard módon) általában csak a termék 100 g-jára vannak megadva, de nincs információnk az adott kiszerelési mennyiség értékeiről (igaz, egyszerű matematikai módszerekkel ezt magunk is ki tudjuk számolni).
A második eset, a táblázatos forma könnyebben értelmezhető. Itt megtaláljuk a termék energia- (kalória-), szénhidrát-, cukor-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, só- (vagy nátrium-) és élelmi rosttartalmát 100 g-ra vetítve biztosan, jó esetben emellett még a termék kiszerelési mennyiségére vonatkozóan is (pl. 1 db keksz, egy szelet toastkenyér, 1 tégely gyümölcsjoghurt stb.). Ez utóbbi jelölés nagy mértékben segíti az egészségtudatos vagy a fogyni vágyó fogyasztók döntését, hiszen ha pl. meghatározott kalória- és/vagy szénhidráttartalmú az étrendünk, akkor rögtön tudjuk, hogy milyen mennyiségben illeszthetjük be az adott élelmiszert az étrendünkbe.
Egyes termékeken a táblázatban feltüntetik az adott termék napi ajánlott tápanyag beviteli mennyiségre eső arányát is, azonban ez egy átlagos, 2000 kcal-os étrendre vetített érték, ami nem mindenkire vonatkoztatható.
Mire figyeljünk?
Az energia- és tápanyagértékeket akkor tudjuk igazán jól értelmezni, ha tisztában vagyunk a saját szükségleteinkkel, hiszen ehhez tudjuk viszonyítani a feltüntetett értékeket. Ha fogyni szeretnénk és mondjuk 1500 kcal-os étrenden vagyunk, akkor tudjuk, hogy egy adagonként 200 kcal-os keksz/rágcsálnivaló, egy magas szénhidráttartalmú gyümölcsös (?) ivójoghurt nem biztos, hogy a legjobb választás uzsonnára, még akkor sem, ha a nagy betűs "light" felirat a csomagoláson ezt sugallja.
Mit tegyünk, ha nem tudjuk elolvasni az apró betűket?
Ez is előfordulhat, simán. Ekkor egy dolgot tehetünk (azon kívül, hogy felvesszük a szemüveget): tudatosan - akár korábbi tapasztalataink alapján - választunk a bolti kínálatból. Nem vásárolunk "fittness", "wellness", "egészséges" termékeket, nem dőlünk be a színes, nagybetűs (üres) hívószavaknak. Vásároljunk natúr termékeket: natúr joghurtot, kefirt, gyümölcsöket, zöldségeket, sajtokat, és ha nem azonnali fogyasztásra vásároljuk, otthon mindenképpen vegyük elő a szemüveget és olvassuk el alaposan a termék címkéjét!
Ha szeretnéd jobban megismerni Gabi történetét, akkor az életmódváltásához kapcsolódó korábbi cikkeinket itt találod:
