Különösen nyáron, amikor szabadtéren is hűthetjük magunkat sörrel, sőt, sokszor ez az egyetlen módja, hogy a városban is elviseljük a hőséget. De tudunk valamit a sörről azon kívül, hogy behűtve az igazi? Igen, és még ez utóbbit is meg tudjuk cáfolni.
Egyáltalán nem mindegy, hogy miben szervírozzuk kedvenc sörünket, mert az aromák, az ízek nem minden pohárban tudnak felszabadulni. A pilseni típusú, talán a világ legnépszerűbbnek kikiáltott sörét hosszú, keskeny pohárban, míg a belga búzasört 0,25 dl-es pohárban szokás kínálni. A trappista (igen, sörből is akad ilyen) és apátsági söröket pedig egyenesen robosztus serlegekből isszák. Nem árt odafigyelni, hogy a poharakon a mosogatószer maradványai ne rakódjanak le, illetve hogy az isteni nedű tárolására funkcionált poharakat használat előtt törölgessük el tiszta konyharuhával, ha lehet.
Tudtad?
A sör rossz minőségére utalhat, ha az ital tetejéről gyorsan eltűnik a hab.
Egységesen jó felszolgálási hőmérsékletet nem lehet meghatározni, az általánosan jónak tekintett állapot mondjuk úgy 10 és 13 celsius fok között határozható meg, de mint említettük, minden sör más hőfokon hozza ki a valódi ízét. Az alkoholmentes és a búzasör 4, a lagerek 6-8, míg az ale sör meglepő módon ennél is “melegebb” körülmények között, 10 fokon nyújtja a legjobb élményt.
Malacsült ropogósan
Közeledik az Újév. A babona szerint ilyenkor lencsét kell enni, hogy sok pénzünk legyen. A malaccal és a kéményseprővel is kell valamit kezdeni, de hogy melyiket süssük meg, és ...
Csülök pékné módra
Az étel nem az én érdemem, anya és apa barátja készítették, én most vendég voltam, és csak a sörrel való locsolásban segédkeztem kivételesen.:) A fotó "csak úgy" készült, de ...
Malacsült lusta krumplival és részeges káposztával
A Receptműves mottótól (Egyszerűen, gyorsan...) eltérően most kimondottan egy olyan recept következik, amelyik se nem gyors, se nem egyszerű, de adódnak olyan alkalmak az életben (pl. ...
A sör színe a maláta árnyalatától függ: a pilseni viszonylag világosnak számít, barnított malátával viszont egyre mélyebb színeket kaphatunk, sőt, az eredmény akár fekete is lehet. A malátatartalom tehát nagyban meghatározza, hogy végül milyen színű sörbe kortyolhatunk, az egyes malátákat pedig akár keverve is használhatják. A maláta aszaláson megy keresztül, mielőtt sör lenne belőle: a folyamat meghatározott idő alatt, adott hőmérsékleten történik, ez sokat alakít majd a maláta árnyalatán. A sör színét hivatalos skálákon, az EBM és SRM elnevezésű szabványokkal állapítják meg.
Roppant nehéz meghúzni a határt a sör aromája és íze között: a négy alapízből az édes, a savanyú és a keserű biztosan megtalálható a sörökben. Édes lehet a malátától, savanyúnak tekinthető például egy belga csapolt, a komló olajaitól pedig keserű lehet az ital.
Élénkség, melegség, ízlelés...
És akkor az ízlelésről is! Mikor isszuk a sört, a kortyokat kicsit tartsuk a szánkban, mielőtt lenyelnénk: kibontakoznak az ízek, sőt, az egyes utóízek csak jóval a korty lenyelése után jönnek ki, így minden korty íze más és más lesz, mert az egyik befolyásolja a másikat. A testesség megléte nem feltétele a minőségnek, a lagerből nagyon sokat meg lehet inni, sok jóféle is létezik belőle, mégsem nevezhető testesnek. A sör testességét egyébként a benne lévő fehérjék és cukrok adják, az állag a teljesen hígtól egészen a sziruposig terjedhet.
Szintén nem minőségi kérdés az élénkség, azaz a széndioxid-tartalom. Egyes sörök a természetes erjedéstől lesznek szénsavasak, másokhoz még a gyártók is adagolnak. Egyes sörök melegségérzetet keltenek, ennek oka nem más, mint az alkoholtartalmuk - a tengerentúlon 5 % alatti alkoholtartalommal nem nagyon találunk söröket. Az a kellemes, összehúzó érzés, amit a sörbe kortyolás után érzünk, és amit citromba harapáskor is tapasztalunk, az szintén teljesen normális, kémiai reakció. A sörfogyasztás után tapasztalható utóízek pedig lényegében az ízek továbbfejlesztett változatai.
A cikk alapjául Berry Verhoef Sörök enciklopédiája című könyve szolgált.
