Hidegen, a hűtőből kivéve magában is hamar elfogy, de bármilyen sült kísérője is lehet. Nagy titkok nincsenek, de aki még soha nem készített kovászost, annak talán tudok újat mondani.
A megvásárolt mennyiséget (én úgy másfél kilóval szoktam indítani) jó alaposan, körömkefével folyó víz alatt lesikálom, hogy a földmaradványok eltűnjenek a zöldségről, ha ez megvan, mindkét végét levágom és kb. a közepéig bemetszem két oldaláról az uborkákat. Így tudnak majd megérni, és alaposan átitatódni a lével, kvázi “kovászolódni”.
Sokan fokhagymát is tesznek bele, nálam ez kimarad, nem úgy a két evőkanál só és a termetes csokornyi kapor, amelyek gondoskodnak az ízesítésről. Annyi vízzel öntöm fel, hogy éppen ellepje az üveg tartalmát, mehet a tetejére egy szelet kenyér és egy kis műanyag tányér azért, hogy semmilyen por vagy piszok ne kerüljön az üvegbe az érés alatt. Az időjárástól, a nap intenzitásától függ, hogy milyen gyorsan készül el - nagy hőségben másfél nap után már kukkolhatunk a fedél alá, a jellegzetes illat árulkodik a folyamat szakaszairól.
Még több kovászos uborka receptje >>
Fontos, hogy valamilyen tálban, tányérban tegyük ki érni, és az sem lehet kifogás, hogy nem kertes házban lakunk - magam is egy második emeleti, belvárosi bérlakás egyik ablakpárkányán végzem el ezt a műveletet. A kovászosból, illetve a levéből isteni kovászos uborkalevest lehet készíteni, de az érzékeny gyomrúak ezzel ne nagyon próbálkozzanak.