Fotó: flickr - Cherries by Dudley Carr
„Egy tálból cseresznyéznek” – szól a mondás azokra az emberekre, akik nagy egyetértésben vannak valakivel. A rengeteg fajtájú, apró, nyáreleji piros szemek csak úgy ropognak, mikor egymás után dobáljuk be a szánkba őket – a legtöbben a nagyobb szemeket érlelő fajtákért rajonganak. Létezik rengeteg típus, például településekről, nőkről előszeretettel neveztek el régen cseresznyét: solymári gömbölyű, Margit, Katalin, germersdorfi, de Linda névvel is léteznek cserkók. Nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ázsiában is őshonos, utóbbi földrészen igazi látványosságnak számít, amikor a cseresznyefák virágzanak.
A cseresznye nagyon hasznos táplálékunk, kiemelten sok vasat, viszont kevés kalóriát tartalmaz, vitaminokból A, B1, B2, B6, C biztosan megtalálhatóak benne. Általános immunerősítő, és mint minden növényt, ezt is a legjobb nyersen fogyasztani, ekkor teljes a vitamintartalma. Kiváló rostforrás, szárából pedig gyakran főznek tisztító teát, ami méregtelenítő kúrák kedvelt kísérő itala. Egyébként emésztést serkentő hatása is van, némileg hashajtó, így több kilónyi cseresznye egyszerre történő elfogyasztása kevésbé ajánlott.
Az éretlen cseresznyével sehogy sem járunk jól, mert utólag nem fog beérni: a legjobbak a harsogóan piros szemek, de csak akkor, ha nincsenek megnyomódva, sérülve – persze a madarak által ejtett apró „sebek” kevésbé számítanak.
Viszonylag sokáig eláll a hűtőben, akár 5-6 napig, esetenként tovább is friss marad. Mi készülhet belőle? Sokan fagyasztják vagy befőttnek teszik el az ínségesebb szezonra, de pitéknek, sütiknek is kedvelt hozzávalója. Kelt tésztában mennyei, ha még sodót, házi pudingot is főzünk hozzá, biztos, hogy néhány órán belül egy szem sem marad belőle. A hazai pálinkafőzők is gondolnak rá, a cseresznyepálinka igazi hungarikum.
Fotó: flickr.com - jdwheaton