Főzz pásztortarhonyát a szabadban!

Itt az igazi kánikula, hagyjuk a konyhát egy darabig, és főzzünk a szabadban. Például a legegyszerűbb bográcsos egytálételt, a pásztortarhonyát!

Külföldi vendégek esetében - ha magyar ételt akarunk nekik mutatni - általában a gulyásleves az első. Mondjuk emiatt az sem csoda, hogy ha egy átlag külföldit megkérdezünk arról, mi jut eszébe Magyarországról, holt biztos, hogy a gulyás szó benne lesz a top háromban. Jó, persze értem én, elég vadnyugatos a dolog - körítésnek ugyanis nem csak erős paprika és kenyér jár hozzá, de az a romantikus sztori is, hogy ez a marhahajcsárok, a gulyások, a magyar cowboy-ok étele volt eredetileg. A marhapásztor meg ugye félig törvényen kívüli volt - az év nagy részében a rónát járta, Debrecentől Itáliáig kísérte a marhákat, a szabadban aludt, a subáját ki-beforgatva.

A pásztortarhonya receptjét itt találod

Szép szép, de azért sántít kicsit a történet - a gulyások ugyanis valóban szabadok voltak, mint egy '68-as hippi, viszont az ország egyik legcsóróbb rétege is voltak egyben. Náluk talán már csak a rabszolgaszinten élő föld nélküli jobbágyok, a zsellérek voltak kevésbé eleresztve anyagilag. A különbség annyi volt, hogy a marhapásztorok nem egy földes-füstös konyhában aludtak tizenkét családtagjukkal, hanem a szabad ég alatt rótták a köreiket. Én nem állítom, hogy húst soha nem ettek, hiszen nem voltam ott 1820-ban a kecskeméti pusztán, de inkább kaptak el egy-egy nyulat vagy más, kisebb vadállatot, minthogy a rájuk bízott gulyát eszegették volna fel szépen csendben. Az ötlet már csak azért sem kerek, mert egy egész marhát megenni azért időbe telik, még egy pusztai jampecnak is - és higgyétek el, nem húztak maguk után elektromos hűtőt, ahová a maradékot tették volna.

A pásztortarhonya receptjéért ide kattints!

Az egész "a gulyás a magyar identitás alfája és omegája" történet jóval később állt össze - a nemzetállamok kialakulásának korában, mikor minden európai nemzet megpróbált különbözni a mellette élő, hasonló történelmű, kulturálisan ezer szálon kötődő más népektől. A politikailag pezsgő Pesten találták ki az egész gulyásleves-kultuszt, innen szivárgott vissza szépen az alföldi tanyavilágba, a tehetős nagygazdák asztalára, hogy aztán később tényleg népétel váljon belőle. Ettől persze még semmi gond nincs a gulyással: a hagyma + paprika + zsír + hús együtt, ami oly kedves a magyar szívnek és gyomornak, megvan benne, úgyhogy egy tányér esszenciális magyaroskonyha-képviselőnek nyugodtan betudhatjuk.

A pásztortarhonya receptjéért ide kattints

Ha viszont azt akarjuk készíteni, amit anno nagy valószínűséggel a pusztai fenegyerekek, hajcsárok, szökött katonák, betyárok ettek, akkor válasszuk inkább a pásztortarhonyát. Az akár évekig is elálló, némi szalonnából és kolbászból összerakott étel sokkal inkább alkalmas arra, hogy rekonstruáljuk a pusztai élet étkezési szokásait. Na meg, hamarabb is elkészül, mint a gulyásleves. Hogy teszünk-e bele zöldséget, az teljességgel az ízlésünkön múlik, a pusztai vándorok biztos nem tettek, de szerintem így sokkal jobb, és amíg nem kezdek el kóricálni az Alföldön 150 lábasjószágot kergetve, én bizony így készítem. Úgyhogy a hétvégén kapjátok elő a bográcsot, szerezzetek egy adag jó füstölt szalonnát, kolbászt meg tarhonyát, és egyetek egy igazán autentikus pásztorfogást.

Legújabb receptek

Sütőben sütött currys irdalt hekk

Ha finom, ropogós hekket szeretnénk, akkor ez az étel remek választás. Nem kell olajban megsütni, hisz így is épp olyan nyálcsorgató sült halat kapunk.... :-))

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...