Aranymetszés, derítés, fehéregyensúly, fotózás szöge - csupa bonyolultnak tűnő fogalom. A jó hír azonban, hogy semmi ördöngösség nincs egyikben sem - a szabályaikat betartva azonban sokkal szebb és étvágygerjesztőbb fotókat készíthetünk. Az első rész folytatása következik, a képeket pedig most is a Nikon D5500-as fényképezőgéppel készítettük.

Aranymetszés

Az aranymetszés egy képzőművészeti fogalom: egy természetes egyensúlyt jelent a szimmetria és az aszimmetria között. Amikor először fényképezünk ételt, hajlamosak vagyunk a tányért középre tenni, aztán fotózni. Próbáljuk meg helyette a következőt: a fényképezőgép kijelzőjére képzeljünk oda egy olyan rácsozatot, ami 9 egyenlő téglalapra osztja azt. A legtöbb kamerán amúgy létezik ez a funkció, ha a miénken mégsem, a képzeletünk is segít! Ahelyett, hogy a témát - jelen esetben az ételt középre tennénk, próbáljuk meg a rácsozat egyik tetszőleges metszéspontjába tenni - így sokkal mozgalmasabb, érdekesebb lesz a képünk!

Derítés

A derítés tulajdonképpen egyetlen célt szolgál - a kép sötétebb oldalán lévő árnyék tompítására. A profik ehhez úgynevezett derítőt használnak, de egy sima A/4-es géppapír, egy fehér karton de adott esetben egy törölköző vagy lepedő is megfelel. Ha természetes fénynél fotózunk, a fényforrás egy irányból jön, ez pedig a tárgy oldalán árnyékot okoz. Ha erre az oldalra állítjuk a fehér derítőnket, az arányék visszaverődik, a képünk pedig sokkal természetesebb és világosabb lesz.

Fehéregyensúly

A fehéregyensúly segít abban, hogy a képen lévő színek megfeleljenek a valóságban lévő színeknek. Ti is nyilván láttatok már túl sárga vagy túl kék ételfotót - ennek a rosszul beállított fehéregyensúly az oka. A gépen WB - white balance, vagyis fehéregyensúly - néven kell keresni a beállítást. A legtöbb gépnek vannak előre beállított fehéregyensúly-lehetőségei, kis ikonok segítenek kiválasztani, hogy melyiket kell éppen használni. Napos időben napocska, árnyékban felhő, lámpafénynél kis villanykörte. Még jobb, ha a gépünkön kézzel tudjuk állítani a fehéregyensúly "hőfokát" a Kelvin-skála segítségével. Az alapbeállítás 5000 Kelvin - ha felhős, szürke idő van, magasra kell tekernünk a Kelvint (5000-8000 közé) ha pedig napos, vagy sárgás fényben fotózunk, akkor minél hűvösebbre, alacsonyabbra (3000-5000 közé).

A fotózás szöge

Az, hogy egy adott ételt milyen szögből fotózunk, csak rajtunk múlik - mégis, van pár alapszabály, amit nem árt betartani. Három fajta fotózási szög a leggyakoribb az ételfotózás esetében - szemmagasságból, az étkező szögéből, és felülről.

Szemmagasságból akkor fotózzunk, ha lapos, önmagéban nem sokat mutató ételeket akarunk fotózni. A palacsinta tökéletes példa erre, de lapos kis kekszek is sokkal jobban mutatnak, ha egymásra vannak pakolva. Egy jól megtömött szendvics is jól mutat szemmagasságból fotózva.

Az étkező szögéből, 45 fokból

A legtöbb étel fotózható ebből a szögből - tészták, húsételek, desszertek, szendvicsek - kevés kivétel van, ami ne mutatna jól ebből a szögből, ráadásul dekorálni is egyszerűbb így.

Felülről

Felülről fotózni kockázatos, de sok esetben ez az egyetlen megoldás. Leveseket, szószos egytálételeket, főzelékeket nyugodtan vállaljunk be ebből a szögből, őket ugyanis a mély tányér miatt nehezen tudjuk más szögből fotózni. Ezen kívül, ha valamilyen kontrasztos ételt, például tésztát vagy egy szép kakaós csigát fotózunk, akkor is bátran kattintsunk felülről.

A Fotósulisorozat együttműködő partnere a Nikon

(x)